Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Odorvártól Palmyráig (Bodolai Mária)

mutatókat szemléletes grafikonok segítségével ábrázolja. Mivel meglehetősen szűkösen maradtak fenn a társadalom vizsgálatára alkalmas írott források, a közösség feltérképezéséhez az anyakönyvek alapos kutatása jelenthet támpontot. A tiszaföldvári egyházak közel fél évszázados múltját Szlankó István dolgozta fel, végigkövetve a református, katolikus, evangélikus és izraelita felekezetek történetét. A község oktatástörténetének kezdetéről forráshiány miatt keveset tudunk. Megbízható adatok a község újratelepítésének időszakát követő korból maradtak fenn. 1720 után már rendszeres iskolai oktatásról beszélhetünk. Tálas László tanulmánya az ezt követő korszakok oktatástörténeti eseményeit tárja fel néhány helyi specifikummal kiegészítve. Szlankó István „Alkalom adás mívelődhetésre... " című összegzésében a közműveléídés XIX—XX. századi fontosabb eseményei, eredményei kaptak helyet. A különbőzéi egyletek, olvasókörök, egyesületek a helyi társadalom működésének, a közösség egyes csoportjai önszervezcídésének a reformkortól kezdődően fontos színterei voltak. Gulyás Kataün kiváló adattára 1951-ig segít eligazodni a különböző tevékenységi és érdeklődési körök alapján szerveződő csoportok között. A település egészségügyi helyzetéről a XVIII. századtól kezdve rendelkezünk adatokkal. Zádorné Zsoldos Mária alapos levéltári kutatása nyomán kibontakozik a közegészségügyi helyzet és intézményrendszer alakulása. A monográfia igazi eszenciáját, mintegy összegzését Szlankó István „történelmi sétája" adja. Olyan topográfiát kapunk, melyből régi emberek, házak, utcák, arcok tekintenek le ránk, kései utódokra, akik nem ismerhettük a régmúlt világát. A település fejlődését és annak tendenciáit Borza Attila polgármester vállalkozói, ipari adattára villantja fel. A szerkesztők igyekeztek régi fényképekkel, térképekkel, archív kéziratokkal gazdagítani az írott tanulmányokat, színes képmelléklettel zárva a település gazdag történetét bemutató könyvet. Paid Mária

1 Odorvártól Palmyráig Múzeumi Levelek 78-79. Szerk.: Gulyás Éva—Szabó László (Emlékkötet dr. Varga Lajos tiszteletére) Szolnok, 2003. 257 o. Kevés az a XX. századi egyéniség Magyarországon, aki óriási tudásával nem kérkedik, hanem tovább gyarapítja azt. Még gyérebb számban található olyan tudós ember, aki gimnáziumi tanárként osztja meg ismereteit diákjaival és munkatársaival. S ha valaki nyugdíjas korában sem pihen, hanem addig összegyűjtött kincseiből múzeumot alapít, az már valóban oly ritka, mint a fehér holló. S hogy mégis szerencsénk volt ismerni egy ilyen nagyszerű tanárembert, azt Szolnok megyében a sors ajándékának tekinthetjük. Varga Lajos Tanár Úr Tiszaföldvár díszpolgára, a geográfia kiváló ismerője, gyémántdiplomás tanár volt. Kilencvenedik születésnapjára szerettek volna barátai, ismerősei, múzeumi kutatótársai tisztelegni, megbecsülésüket kifejezni, de az élet másként intézkedett... S mégis. A Damjanich János Múzeum két nagyszerű szerkesztőjének becsületére válik, hogy Varga Lajos előtt tisztelegve kötetet állítottak össze. Ennél szebb születésnapi ajándékot tollforgató embernek talán nem is adhatnak. Így született meg a Múzeumi Levelek 78-79. száma. A könyv első lapján a sokat tapasztalt ember biztató mosolyával tekint az olvasóra Varga Tanár Úr, mintha csak azt sugallná: Köszöntelek Olvasó, lapozz tovább! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága nevében tisztelgő születésnapi megemlékezést olvashatunk Horváth László tollából; Tálas László pedig, aki hosszú ideig a tiszaföldvári gimnáziumban dolgozhatott együtt vele, a középiskolai tanárról írt szép összefoglalást. Varga Lajos kiváló követője és tanítványa Szlankó István. O „örökölte" a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, miután Varga Tanár Úr végleg nyugdíjba ment, de azért ezután is együtt járták Magyarország hegyeit és barlangjait. Korábbi túráik közben fedezték fel a Bükkben az odorvári Hajnóczy-barlangot. Ezekrtil a kutatótáborokról szól az írás, szakszerű rajzokkal, fotókkal kiegészítve. Botka János azonban visszatérek az olvasót Tiszaföldvárra, s egyben el is repíti a történelmi múltba: Tiszaföldvár város címerének történetét igen alapos tanulmányban írta meg a szerző. 1 liánypótló munka ez mindenképpen, egyben kiegészíréíje a város történelmét fürkésző kutatóknak is. A szerző megállapítja, hogy ,yA jelképekhez való tudatos viszony megvalósítása rendkívül felelősségteljes feladat volt minden korban, s azjelenleg is. A jelképek, lényege és használatuk jelentősége ugyanakkor mindig csak konkrét ismereteken keresztül mutatkozik meg igazán. Olyan ismeretekre van tehát szükség amelyek felelősséggel közvetítik a ... szimbólumörökség jövőbe ívelő részleteit. " A szerző alaposságát dicséri és mutatja a bőséges irodalomjegyzék. Tóth Albert és Tóth Csaba tollából már természetföldrajzi fejezetet olvashatunk a Közép-Tisza-völgyben természetes úton kialakult fokok keletkezéséről. A Tisza, a „legmagyarabb és a világ legkanyargósabb folyója" bőven szolgált már meglepetéssel. A két szerző alapos táblázatban gyűjtötte össze a folyó e rövid 1 Könyvtáros, múzeumpedagógus, Damjanich János Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. E-mail: pamarcsi@djm.hu