Tiszazugi Tudósítások, 2014 (1. évfolyam, 1. szám)

2014-07-01 / 1. szám

Tiszaföldvár, 2014, I. évfolyam 1. szám Tiszazugi Tudósítások Szerkesztőség: Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldvár, Kossuth út 101. „NAGY HÁBORÚ -100”<э h # Tiszazugi Szerkesztette: Béres Mária Kiállításvezető 1 Földrajzi Múzeum t Tiszaföldvár „A mi lapunk - reméljük - hű krónikása lesz Tiszaföldvár és vidéke eseményeinek. Híven, az igazságnak megfelelően informálja majd lapunk olvasóit mindazokról a valóban megtörtént dolgokról, amelyek a mi környékünk lakosait közvetlenül érdeklik. Elmondja majd azt is, hogy mi történt az országban, mi a nagyvilágban.” Erődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő, főszerkesztő Tiszaföldvár és Vidéke, I. évfolyam, 1. szám, 1929. december 15. KEDVES LÁTOGATÓNK! Ebben az évben, 2014-ben emlékezünk az első világháború kitörésének századik évfordulójára. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum ez év elején a Nagy Háborúval kapcsolatos fotóanyagok, képeslapok, életutak, személyes történetek, visszaemlékezések, naplók és tárgyak gyűjtésébe kezdett. A képgyűjtemény, valamint a családtörténeti em­lékek összegyűjtésének az a célja, hogy bemutassa az első világháborúnak azt az arcát, amely befolyással volt nemcsak a magyar családok mindennapi életé­re, de az utókorra is. Felhívásunkra megmozdultak a tiszaföldváriak és az innen elszármazottak egyaránt. Az elmúlt hó­napokban folyamatosan érdeklődtek a közös ügy­ről, a Nagy Háború 100 éves évfordulójának méltó megünnepléséről. Köszönet érte! Az újság, amit most a kezében tart, alkalmi kiad­vány. Elsőként a Tiszazug sajtótörténetét bemutató kiállításunkhoz készítettünk hasonlót. Mintául ak­kor és most is a György József nyomdájából 1929- ben kikerülő, első tiszaföldvári újság szolgált. A mi lapunk azonban nemcsak formájában, de tartalmá­ban is visszatekint az elődökre. Gere Péter kollégám részletes mutatót készített az 1929-1938 közötti Tiszaföldvár és Vidéke, és az 1939-1944 között megjelent Tiszaföldvári Hírlap első világháborúra vonatkozó cikkeiből. Ezek közül né­hány hosszabb-rövidebb hírt, ebben a kiadványunk­ban újraközlünk. Az idézett cikkek betűhív közlések, nem követik a magyar helyesírás jelenlegi szabályait. Idézünk egy írást - 313 címmel -, mely az első világháborús emlékmű talapzatán felsorolt tisza­földvári áldozatok számára utal. A korabeli újság­cikkek segítségével bemutatjuk azt az igyekezetét, amellyel 1930-ban az akkori képviselő testület tel­jessé kívánta tenni a háború áldozatainak a listáját. Nem sikerült. Lapunkban - Bojtos Gábor levéltá­ros kollégánknak köszönhetően - 54 anyakönyvi kivonatot közlünk. 54 olyan áldozatét - köztük Poroszlai Sándor szobrászét, a Kossuth szobor meg­alkotójáét -, akikről az elmúlt 100 év alatt a közös­ség nem emlékezhetett meg. • „ Uram, háborúból jövök én, J I Mindennek vége, vége: I • Békíts ki Magaddal s magammal, • • Hiszen Te vagy a Béke. ” • • Ady Endre • Számomra legfontosabb és legmegrendítőbb írá­sok a visszaemlékezőké: Kalóz Sándor, N Kovács Ferenc, Tyihák Ernő korosztálya újságunk hasábja­in nagyszüleikre emlékeznek. Az ismert tiszaföldvári áldozatok száma mára már 367-re emelkedett, s ezzel együtt nőtt a meg­­emlékezők felelőssége is. Vár ránk az első világhá­ború emlékművének - az Őrszemnek - a felújítása. A múzeumi megemlékezéseknek, a dokumentu­mok gyűjtésének még csak a kezdetén tartunk. Bí­zunk benne, hogy a lap olvasása, a kiállítás megte­kintése ösztönzi a tiszaföldváriakat az emlékezésre, az emlékek gyűjtésére. Tiszaföldvár, 2014. július Béres Mária múzeumigazgató, szerkesztő AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL Némi szomorúság tölt el, mert az elkövetkező percekben a legjobb szándékom és akaratom el­lenére sem tudok lélekemelő, lelkesítő, szép és ne­mes dolgokról szólni. - Nem, mert most az I. Vi­lágháborúra, az első nagy világégésre emlékezünk. - Azokra a haditevékenységekre és következmé­nyeikre emlékezünk, amikor az érdekelt hatalmak politikájukat erőszakos eszközökkel folytatták, és ezáltal a háború vérzivataros poklába kényszerítet­ték a világot, pusztítást, rombolást, halált, keservet és nyomort előidézve. E kis bevezető után az első gondolatkör, amiről szólok az az, hogy mi vezetett az I. Világháború kirobbantásához. A 19. század végére a tudomány és a techni­ka újabb és újabb vívmányainak eredményeként számos országban felgyorsult a termelés. Ennek fenntartása új nyersanyaglelőhelyek megszerzésére késztette az államokat. Európa országai közül ezidőtájt Anglia és Fran­ciaország rendelkezett a legnagyobb gyarmati ér­dekeltséggel. Olaszország és Spanyolország fontos észak-afrikai területeket birtokolt. Németország­nak ugyancsak afrikai és óceániai gyarmatterüle-1 Elhangzott 2014. július 30-án, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum „Nagy Háború - 100" című kiállításának megnyitóján tei voltak, de ezek nem álltak arányban gazdasági erejével, így Németország politikájának fő célja, a gyarmatbirodalom újrafelosztása lett. Oroszország a Fekete-tenger felől is ki akart jut­ni a világtengerekre, ezért Isztambult és a környező tengerszorosokat, a Boszporuszt és a Dardanellákat akarta megszerezni. Az Osztrák-Magyar Monarchiának, a Balkán fiatal államainak, Norvégiának, Svédországnak és Svájcnak nem voltak gyarmatai. Ez a helyzet megfelelő alapul szolgált egy hábo­rú megindításához, csupán a kirobbantást elősegí­tő eseményre kellett várni. - Ez 1914. június 28-án az osztrák-magyar trónörökös és a felesége ellen el­követett merénylettel bekövetkezett. A merénylet kapcsán Bécsben és Budapesten is az egekig csaptak a szerbellenes indulatok. Ferenc József, II. Vilmos német császárhoz fordult. Levelé­ben arra is utalt, hogy Szerbiával az ellentétek soha nem simulnak el. Ugyanekkor a német vezérkar is úgy értékeli a helyzetet, hogy az erőviszonyok most a legkedve­zőbbek. Ezért 1914. július 28-án Bécs hadat üzen Szerbiának és a csapatok megindultak Délre. „Mindent megfontoltam és mindent meggondol­tam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség út­jára.” - nyilatkozta ekkor Ferenc József. Ezt követően az események felgyorsultak. A szembenálló felek - a Központi Hatalmak és az An­tant mellett - egyre több ország kötelezi el magát. 1914 augusztusa a hadüzenetek hónapja lett. Így hadüzenetekre került sor: Augusztus 1-én Németország hadat üzen Orosz­országnak, 3-án Franciaország Németországnak, 4-én beáll a hadiállapot Anglia és Németország között, 5-én az Osztrák-Magyar Monarchia üzent hadat Oroszországnak, 6-án Szerbia üzent hadat Németországnak, 12-én Franciaország és Anglia is hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának. 23-án belép a háborúba Japán, 27-én az Osztrák- Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak. Augusztus 3-án Törökország szövetséget köt Né­metországgal, elzárja a Boszporusz és Dardanellák tengerszorosokat, majd október 29-én ő is belép a háborúba. A következő évben, 1915. május 23-án (a csepeli fegyvergyár alkalmazottjai sztrájkjával egyidőben) Olaszország - területszerzési céllal - korábbi szö­vetségeseit (a Központi Hatalmakat) megtámadva belép a háborúba. A cikk folytatása a 2. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom