Tiszazugi Tudósítások, 2011 (1. évfolyam, 1. szám)
2011-09-01 / 1. szám
10 TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK 2011. szeptember Folytatás a 9. oldalról. Hogyan juthatott el a bátorhegyi közös harang hire az amerikai magyarokhoz? Az Otthon cikkéhez nincsen semmi hozzátenni valónk. Helyes és igaz minden sora. Annyira igaz, hogy egyik-másik mondatában a magaméra ismerek. S itt vetődik fel a kérdés, vajon honnét, melyik lapból vette át az amerikai lap cikkének anyagát? Legvalószínűbb, hogy valamelyik budapesti napilap cikkét használták fel. Viszont a fentebb felsorolt napilapok nem Írtak ennyire részletesen a dologról, mint amilyen részletességgel az amerikai lap ir róla. (A részletesség alatt nem a fogalmazás terjengősségét, hanem a tények sokaságát értem.) Van még egy valószínűség: nem lehetetlen, hogy lapunknak valamelyik előfizetője magát a Tiszaföldvár és Vidékét küldte ki Amerikába szakadt ismerősének, vagy rokonának s ezen a réven jutott el a magyar folyóirat szerkesztőségéhez a szép ünnepség kimerítően részletes leírása. Bármint álljon is a dolog, egy bizonyos: az amerikai lap cikke akár e lapon, akár pedig más lapokon keresztül jutott is ki Amerikába, végeredményében innét, az én tintafoltos, íróasztalomról indult el... Szabó Gyula Tiszaföldvár és Vidéke, VII. évfolyam, 16. szám, 1935. április 21. Fejezetek kulturális TÖRTÉNELMÜNKBŐL Kedves Olvasó! Cibakháza község olyan gazdag kulturális múlttal rendelkezik, melyet feledésbe hagyni nagy kár lenne. Teljesség nélkül sorolni kívánom azokat a testületeket, amelyeket a fiatalabb generáció már nem ismer és az idősebbek emlékezetében is halványulóban van. Ezek a következők: - amatőr színjátszás, tánccsoportok, énekkar, bátorszőlői pávakör, fúvós zenekar, tánczenekar, helyi népszokások stb. Ezúton is tisztelettel kérem a Cibaki Hírek olvasóit, akik a fenti témák feldolgozásához segítséget tudnak adni (visszaemlékezések, fényképek, dokumentumok) e sorok íróját keressék meg, melyet előre is köszönök. Első alkalommal az amatőr színjátszás történetét, főbb állomásait és maradandó feldolgozását kívánom a tisztelt olvasók elé tárni. Vizsgálódásaim során a második világháború előtti időszak ilyen irányú témájában a Katolikus Legényegylet tevékenységéig jutottam el. Itt Tímár Mihály vezetésével működött amatőr színjátszás sikeresen. Sajnos szerepcímek, nevek birtokába ezidáig nem jutottam. Ezen időszak színjátszását motiválta az általános iskola által rendezett ünnepségek színdarabbal, jelenetekkel való színesebbé tétele. Főleg egyházi témájú darabok (pl. Jézus születése, Betlehemes játékok) kerültek feldolgozásra. A színdarabok az iskola összenyitható (spanyolfalas) osztálytermeiben, illetve a jelentősebbek a Barta János tulajdonában lévő „Nemzeti Mozgó” épületében kerültek bemutatásra, a Legény Egylet által rendezettek pedig a Törőcsik féle vendéglőben. Az 1945 utáni időszak új lendületet adott az amatőr színjátszásnak is. Mielőtt ezek ismertetésébe kezdenék, büszkeséggel említem meg, hogy a cibakházi amatőr színjátszásban olyan jeles színészegyéniségek, előadóművészek bontogatták szárnyaikat, mint Fekete András, Kürti Papp László. Az időszak kezdetén a MADISZ, később az EPOSZ, majd a KISZ említhető az amatőr színjátszás felkarolásában. A MADISZ-ban emlékezetem és kutatásaim során említhető nevek: Blahó Béla, Berta János, Fekete András, Herkó Gyuláné, Herkó István. Ezek a nevek később az EPOSZ színeiben is jelentkeztek. Az 1948-ban újraindított Kendergyár a kultúra és sport bázisává vált. Kulturális központjuk a Petőfi utcában, a mai könyvtár épületében volt. Kiemelkedő volt sport tevékenységük is (női röplabda, asztalitenisz, kézilabda). Szerveztek szüreti felvonulásokat is. Természetesen a színjátszás is jelentős tevékenység volt náluk. Színjátszóik többek között az alábbiak: Fekete András, Mukus Franciska, Farkas Józsefné, Farkas József, Balázs András, Őze László, Rajna József, Berkes Ferenc, Bódi Sándor, Mrena Anna, Zsombik Mária, Zs. Tóth Miklós, Gyenes János, Meggyesi Irén, Bánlaki Lászlóné. A fellendülést segítette a Művelődési Ház felépítése is. Az 1950-es évek elején az amatőr színjátszásban is hanyatlás küvetkezik be. Az iskolások és az ifjúsági mozgalom közösen rendezett egy darabot, mely több alkalommal közönségsikerrel került bemutatásra. Címe: A 38. szélességi foktól délre. Szereplői; Balázs Éva, Horner István, Bede István, Pápai Pál, Busa József, Dósa István voltak. Meg kell említeni, hogy ezen időszakban egy középiskolásokból álló baráti kör a nyári szünidőben 1953-54-ben énekkel, zenével, tánccal szórakoztatta a község lakosságát. Ennek szervezői és szereplői voltak: Ördögh Margit, Ördögh Erzsébet, Marik Mihály, Dékány Mária, Burka István, Sturc Lajos, Horner István és mások. Az amatőr színjátszás nagy fellendülése következett be 1957-58-ban. Több sikeres színpadi mű bemutatására került sor e két év során. A legkiemelkedőbb és legnagyobb sikert arató darab a Tanító úr nadrágja című volt. 1958-ban több alkalommal telt ház előtt került bemutatásra a Művelődési Házban. Szereplői: Tanító: Varga János, apa: Horner István, anya: Jenes Erzsébet, lányok: Pápai Erzsébet, Danyi Edit, Német Mária a tanuló fiú: Planicska László. Ezekben az években szerepeltek még különböző darabokban: Tarr Imre, Tarr Imréné, Ferenczi Mária, Nagy István, Nagy Tibor, Bede István, Horváth István és mások. Talán az utolsó nagy sikert jelentő darab 1959 tavaszán három alkalommal is telt ház előtt játszott Csiki darab a Csalódások volt. Ellentétben a korábbi darabokkal, melynek rendezője általában valamelyik szereplő volt, itt a rendező Ördögh Imre és leánya Erzsébet (Zsizsi) volt. A szereplők korhű jelmezekben léptek színpadra. Szereplők: Tóth Rózsa, Gyólai János, Kiss Rozália, Sebestyén László, Petróczki Pál, Vadász Mária, Varga János, Dékány Mária, Kürti Papp László, Berta János, K. Sárai József. Jelentős bázisa volt évtizedekig az amatőr színjátszásnak a Bátorszőlői Kör. Főleg a szőlőbeli lakosság szórakozását volt hivatott szolgálni. Említésre méltó darabjuk volt a Cigány című színmű, melyet 1959-be mutattak be nagy közönség sikerrel. Szereplői: Karády Ferenc, Patkós Bálint, Tóth János, Palotai László, Palotai István, Bérezi Rozália, Marton Ilona, Tóth Rozália. A darab súgója: Szabó Mihály bácsi volt. Siemens háztartási cikkek, Rádió alkatrészek, Tungsram, Krypton és autó izzók, Szerelések és csillárok részletre is О Ши 4. H. NAGY VILLANYSZERELŐNÉL. A cibakházai csata hőseinek emléke. Cibakháza község az 1849. február hó 21-én a cibakházi csatában elesett szabadsághősök emlékére művészies emlékoszlopot állíttatott. Az emlékmű a cibakházai úri casinó-egyesület kezdeményezésére, a község és a vármegye adakozásából épült fel. A hősök emlékét hirdető 9 méter magas disz oszlop a község központján, a Kossuth Lajos-téren lesz felállítva. A szobrot a zalatnai állami kőfaragó szakiskola készítette s ugyanannak tanárai állították fel. A leleplezés nagy ünnepség keretében, az egész vármegye hazafias közönsége részvétele mellett szeptember 30-án lesz, amikor is este a casinó fényes estélyt rendez. Ez az emlékoszlop nemcsak a dicső szabadsághősök feledhetetlen emlékét hirdeti, de hazafiasságra, szabadságszeretetre, nagy s magasztos tettekre buzdítja a hősök unokáit s fennen hirdeti, hogy nemcsak a félszázezer lakosú metropolisok, hanem a négyezer lelket számláló Cibakháza is tud és akar a nagy eszmékért lelkesedni s áldozni. Közérdek V. évfolyam, 38. szám, 1906. szeptember 23. — Ötvenéves a Cibakházai Olvasó Egylet. A Cibakházai Olvasó Egylet 1931. évi január hó 31 én vasárnap d. e. tartotta 50 éves fennállásának jubileumát. 10 órakor az egyleti tagok testületileg, nemzetiszínű zászló alatt vonultak fel a templomba, ahonnan szent mise után 11 órakor az Olvasó Egyletbe tért vissza az ünneplő közönség. Megjelent az ünnepségen Patrubány István járási főszolgabíró is. A díszközgyűlést Petróczki László községi főbíró nyitotta meg. Az ünnepség a »Hiszekegy« eléneklésével kezdődött, ezután következtek: Mohács István ny. áll. el. isk. tartalmas felolvasása, id. Kulik József alapítótag arcképének leleplezése, Révész István esperes-plebános meghatóan szép üdvözlő beszéde, az iskolás gyermekek hazafias karéneke és irredenta szavalatai, majd dr. Szeberényi Gyula közs. főjegyző rövid záróbeszéde, melyek mindvégig lekötötték az ünneplő közönséget. A szép ünnepség a himnusszal ért véget. Este 7 órakor 220 terítékes bankett volt Törőcsik János vendéglőjében, utána tánc, amelyen a nagyszámú közönség a hajnali órákig jó hangulatban együtt maradt. Kunszentmártoni Híradó, XV. évfolyam, 6. szám 1932. február 7. Remélem a rövid - a teljesség igényét nélkülöző - ismertetés segítette feleleveníteni Cibakháza kulturális múltjának egy darabját. A fiatalabbak megismerkedtek vele, az idősebbek jóérzéssel olvasták soraimat. Gondolom a hajdani szereplőkben kedves emlékek ébredtek és meleg szívvel gondoltak ifjúságuk egy-egy mozzanatára. Talán ahhoz is hozzá tudtam járulni, hogy fiataljaink kedvet kapjanak e szép és szórakoztató kulturális tevékenység felelevenítéséhez. Végezetül köszönöm azok segítségét, akik dokumentumokkal és visszaemlékezéssel segítettek. Horner István Cibaki Hírek, IV. évfolyam, 11. szám, 1994. november
