Tiszazugi Tudósítások, 2011 (1. évfolyam, 1. szám)
2011-09-01 / 1. szám
8 TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK 2011. szeptember Folytatás az 5. oldalról. rászorulók javára tartozik fordítani. Különösen tartozunk ezzel ma, amikor minden csepp erőnket, tudásunkat s vérünket is - ha kell - a haza jövőjének szolgálatába kell állítanunk. Ebben a magasztos pillanatban tehát megbocsájtunk - hála Isten - azon keveseknek is, akik gúnyos mosollyal vegyes hátsó gondolattal - de megfelelő tudatlansággal - kárörvendtek a mi lapnélküli szenvedéseinknek. Hisszük és reméljük, hogy a példából ők is okulni fognak s erőiket odaállítják kellő megjavulásuk után, ahová a szent ügyért legmegfelelőbb lesz s amint fenntebb vázoltam. Hazafias tisztelettel köszönjük meg Miniszterelnök Ur őnagyméltóságának uj lapengedélyünket az egész, hatalmas olvasótáborunk nevében. Nem nagyítjuk a dolgot, amikor azt mondjuk, hogy a Miniszterelnök Ur Őnagyméltósága magas engedélyével igazában Tiszaföldvár és egész környéke hazafias magyar közönségét ajándékozta meg, mert a betiltás óta A Homokon lévő Beniczky Intézetben 1928. május 13. és 1931. április 26. között heti rendszerességgel jelent meg a MAGYAR NÉP című újság. Egyedülálló volt ez a lap azért, mert szerkesztői önálló rovatot terveztek Asszonyoknak címmel, amit Markóth Dezsőné szerkesztett. A gyermeknevelésről, a háztartásról írt praktikus tanácsokat, és számos ételreceptet közölt. Ezek közül szerepeljen itt néhány: Asszonyoknak. Diókrém torta. 9 tojássárgát 28 dkg. törött cukorral habosra keverünk, azután 15 dkg lisztet és a 9 tojás habbá vert fehérjét hozzá adjuk és 2 részben megsütjük. Ha kihűlt, ketté vágjuk és megtöltjük. A tetejét a töltelékkel bevonjuk. Töltelék : 15 dkg. őrölt diót 20 dkg porcukorral összekeverünk s 3 dl habbávert tejszint adunk bele, Túrós pogácsa. Vi kg lisztet, ugyanannyi áttört túrót 20 dkg zsírt, 1 tojást, kevés sót tejfellel rendes keménységű pogácsa tésztává gyúrunk. Pogácsa szaggatóval kiszúrjuk, tetejét cukros tojással megkenjük és gyors tűznél sütőben megsütjük. Meggyes tészta. 15 dkg vajat, 25 dkg cukrot, 4 tojássárgáját, 4 egész tojást habzásig keverünk és lA kg lisztet keverés közben beleadunk. Papírral borított tepsibe ujjnyi vastagságban elkenjük, cukorban főtt meggyszemeket nyomkodunk bele, 2-3 ujjnyi távolságra egymástól. Gyors tűznél kisütjük s négyszögletes darabokra vágjuk. Egyszerű kuglóf. Veszünk 8 dkg vajat, 2 tojás sárgát, 1 egész tojást, Vi kg lisztet, csipetnyi sót, 2 evőkanál porcukrot, Vz 1 tejet, kevés mazsolát és féldeka élesztőt. Mindezt jól összedolgozzuk, s vajjal kikent és kilisztezett formába öntjük, szép pirosra sütjük. Palacsinta fánk. Tésztáját valamivel sűrűbbre csináljuk, mint a közönséges palacsintáét; beleöntjük a kikent tepsibe, beletesszük a sütőbe és fehérre szárítjuk (nem sütjük!) Ezután a tepsiben kis kockákra daraboljuk, s késsel keresztül nyomjuk a kockákat, kiszedjük és forró zsírban megsütjük. Melegen fahéjas cukorral meghintjük. sok-sok ezer olvasónk várta, hogy a pátriánkban beállt süketséget és vakságot végre ismét a látás és hallás, tudás és ismertetés világossága ragyogja be lapunk utján. Hálás köszönet legyen e helyről azon hatóságoknak, akik lapunk szükségességét bölcsen belátták és az engedélyünk javára véleményeztek, talán magán politikai meggyőződésük ellenére is. Nagy tisztelettel köszönjük meg a velünk érző, velünk szenvedő és velünk kitartó kedves olvasótáborunknak, közönségünknek és előfizetőinknek nyolc hónapos türelmes várakozását. Együtt örvendünk velük, hogy kitartásainkat végre siker koronázta. Mi mindezért s mindenekért a fentiek alapján magyar szívvel, törhetetlen akarattal, bizó hittel s független gondolatokkal becsületesen fogjuk szolgálni minden magyar szent ügyét: a szebb jövőt! Minden magyar lelkivirágát ápolni fogjuk s hisszük: a magyar feltámadást! György József Tiszaföldvári Hírlap, I. évfolyam, 1 szám, 1939. március 12. TtszafOldvár, 1940. II. évfolyam. 33. szém. Vasárnap, augusztus 18. TISZAFOLDVARI HÍRLAP FUuur.Jlrn politikai, társadalmi, szépirodalmi é* kUzpazdaiágl hetilap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL TISZAFOLDVARI IISZAKOI.DX \K POUÍ AKAINAK L APJA l*K<HJ ASZAM AH A .-4,5» Ц, _____________I4.VI. (K-itiuhrr_____________ HÍRLAP KEDVENC FOTÓINK Dobróka Andrásnak, a Földvári Hírlap szerkesztőjének rovatából A tiszaföldvári Bajcsy-Zsilinszky út építésénél sokan fáradoztak annak idején. A róluk készült kevés fotó egyike jutott most el hozzánk egy kedves olvasó jóvoltából. Az 1965-ben készült fotón id. Pugner Mátyás, if). Pugner Mátyás láthatók. BEKÖSZÖNTŐ 45 ÉV UTÁN Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten. (Ady E.) Már 45 éve annak, hogy 1944. október 1-jén (vasárnap) utoljára vették kezükbe a tiszaföldvári olvasók a helyi lapot. De hiszen ez egy emberöltőnél is több! - villan át fejemen, s felrémlik bennem az a bágyadt-napsütötte október eleji vasárnap délelőtt, amikor a szőlők között szinte bújkálva, kerülve a magyar és a német katonáktól hemzsegő Fő utat, cselédlányunkkal, Pannikával gyümölcsért mentünk a virághegyi szőlőnkbe. Négy éves voltam akkor. Mi történt az ágyúdörgéstől, félelmektől terhes napok óta velünk? Hová jöttünk - mivé lettünk? - tolulnak a kérdések, s csak hümmögünk, hiszen a közel fél évszázad helyi krónikája hiányzik. Ez év tavaszán megalakult községünkben a Tiszaföldvári Polgárok Társulata, s lelkes szervezői célul tűzték ki - többek között - egy helyi újság megjelentetését is. Az elmúlt fél év előkészítő, szervező munkájának első gyümölcsét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A most havonta (később reményeink szerint sűrűbben) jelentkező lap községünk életének pártpolitikai céloktól mentes, értékítéleteiben objektív fóruma kíván lenni. Szándékunk szerint nemcsak az éppen aktuális eseményekről szólunk, hanem megpróbáljuk az elmúlt évtizedek nagy fordulatait is felidézni. Minél több családhoz szeretnénk eljuttatni a lapot, s úgy gondoljuk, hogy - például a levelező rovaton keresztül - sok tiszaföldvári polgár és intézmény részt vesz a lap arculatának kialakításában. 1989 karácsonyán vesszük kezünkbe a Tiszaföldvári Hírlap új évfolyamának első számát. A szeretet ünnepén, meghitt családi körben, üljünk le és gondolkodjunk, beszélgessünk! Emlékezzünk volt szeretteinkre, régmúlt karácsonyokra! Idézzük fel a boldog családi együttlét nyugodt óráit! Az óriásinak tűnő karácsonyfák, a várva várt ajándékok emlékét, a kalács illatát! De ne feledjük el a nehéz éveket, a félelmeket és a nélkülözéseket sem! Az utóbbi néhány év gazdasági gondjai, politikai fordulatai, az infláció, a munkanélküliség fenyegető réme, a sok bizonytalanság egy egész nemzedék számára teljesen új, ismeretlen jelenségek. Az elmúlt évtizedek illúziókra építő magabiztossága most egy nép jelentős részét teszi kiábrándulttá és pesszimistává. Mit mondhatunk nekik? Nem vigaszként, hanem példaképpen, megoldásként mondjuk el, hogy hogyan állt talpra ez az ország, ez a nép a háború után. Hogy a kilakoltatott Tiszaföldvár népe 1945 tavaszán is bevetette a határt. Sokan emlékeznek még a begyűjtési rendszer embert s gazdálkodást nyomorító éveire. Még többen 1959. januárjára és februárjára, amikor heteken keresztül folyt a gazdák győzködése, „alakítgatása”, hogy végül megunva a szekatúrát, „elhiggyék”, jobb nekik a tsz-ben. Tudom, fájó sebeket nyitok fel, de azért teszem, hogy felidézzem: a sok keserűség és kiábrándulás után is volt ezekben az emberekben (Önökben Tisztelt Olvasók!) erő ahhoz, hogy az új körülmények között fáradhatatlanul dolgozzanak, szép házakat építsenek, egyre jobb körülmények között éljenek. Az igazsághoz ez is hozzátartozik. A világ, s benne Közép-Európa részeként hazánk, nagy átalakuláson megy keresztül. Megalapozott a reményünk, hogy ezek a változások néhány éven belül kamatoztatják kitartásunkat és szorgalmunkat. A Tiszaföldvári Hírlap szeretne hosszú éveken keresztül tudósítani ezekről a munkával teli napokról. Ehhez kérjük szíves figyelmüket és támogatásukat! Kalóz Sándor Tiszaföldvári Hírlap, 1. évfolyam 1. száma előtti Próbaszám, 1989. december
