Németh Erzsébet: Felszabadulás utáni (1945-től napjainkig) gazdaságpolitikánk hatása a településfejlődésre Szolnok megyében (2018) / 1766-2018

Bevezetés

Dr Mendöl Tibor az Alföldi városok morfológiája c. könyvében leírja, hogy Szolnok megyét 1945» előtt egyoldalúan mezőgazdaságinak látta. A városok és falvak közötti összefüggés alapvető tártál ma a mezőgazdaság volt. A megye lakosai túlnyomó többségükben a mező azdaságban dolgoztak. 8z megmutatkozott a települések tárbeli diferenciálódasban is. A városias jelleg egyedül Szolnok város településének legbelső magjában volt fellelhető, de ott is falusias vonásokkal. A megye gyáriparát az élelmiszer ipar» azonbelül főleg a lalomipar jelentette. / / 1938-ban az ipari telepek száma mindössze l?o volt» ami az országos gyáriparnak 2,6 !&»•• Ezeknek az üzemeknek a termelési értéke 1,7 / / A telep -léshálózat és a gyáripar fejletlensége mellett a kommunális ellátottság is nagyon gyenge volt a megyében. Villanyvilágítás a 71 község közíll c: ak 24-ben volt. / /

1949 után a háborús pusztítások eltakarítása után megkezdődött Szolnok város, majd az 50-es években a megye tervszerű és kiegyensúlyozott ipartelepítése. Szolnok mei;ye az elmúlt 2o év alatti 1- parositása megelőzte a megye loo év alatt felmutatott ipari fejlődését. 1949-ben az országban először itt alakultak meg az első termelőszövetkezetek.

A 22 év helyes ipartelepítése és a mezőgazdaság átszerve áse megváltoztatta Szolnok megye dolgozóinak foglalkozási szerkezetét és ezzel a települések arculatát. A meg e azonban a bekövetkezett 1- partelepítés mellett mezőgazdasági jellegű maradt és az is marad, de az urbanizálódás folyamatban van, amit 1937 óta megiigyelhettem én is, ha először nem is tudatosan. Ezt bizonyltja a mezővárosok kétlakisága is. / /