Gyarmati Magdolna: A földrajzi tényezők szerepe Szolnok megye fejlődésében a felszabadulástól napjainkig (2018) / 1762-2018
11 -4. £zqínuk me^e éghajlati y^v,zqnya,4 Az Alföld éghajlata az egész országban a legkevésbé változatos. Itt figyelhetők meg a kontinentális éghajlat sajátos vonásai.; A tél hideg, a nyár meleg, ezért nagy a hőmérsékletingadozás. Az Alföldön a Közóp-Tiszavidéken a le, nagyobb a hőmérsékletingadozás. Továbbá itt találhatjuk meg a legszárazabb vidékeket is, az évi csapadék mennyisége nem éri el az 5oo mm.-t. A csapadékos napok száma évi átlagban 3o-loo körül van, de a Tisza, Kőrösök vidékén hőnapok is eltelnek csapadék nélkül. A zivataros napok száma 25-4o között váltakozik. A havas napok száma 2o 6a 56, a hótakaróa napok száma pedig 26 és 113 között váltakozik. Olvadás nélküli téli napok száma 25-3o körül van. A hőréteg vastagsága nem nagy. A talajok nyáron elvesz tik minden nedvességkászletűket. Az ősz derült és száraz, a saeptam» béri csapadék a legkevesebb, kb. 43 mm.A nagy csapadékhiány miatt a területek nagy része öntözésre került. Szolnok megye öntözési viszonyai a felszabadulástól kezdve rohamosan fejlődött. 1952.-ben az öntözött területek nagysága elérte a 02 ezer kh.-at. Ez a terület több öntözőrendszerbe tartozik. Ezek közül a legnagyobb a tiszasüly-makkosi 7ooo és a tiszafüredi 5ooo kh. A Horto bágy-íierettyó környéki öntözésekhez Keleti Főcsatornából kapunk vizet. Az öntözött területek eloszlása nem egyenletes, mert eok helyen nincs lehetőség az öntözésre vizhiény miatt. Ezért az emberek nemcsak a folyók vizét használgág öntözésre, ahol nincs lehetőség a folyókból való öntözésre, ott a felszin alatti vizeket kutatják, és hozzák a felszínre. A felszin alatti vizeket un. expreazkutak segítségével hozzák a felszínre. Egy ilyen expresz kút metszetét mellékelek a dolgozatomhoz. A kutból percenként lo2-2oo 1. vizet lehet kiszivattyúzni kb. 1/2- 1 kh.öntözéshoz elegendő. Az expreez kút vizeivel általában árasztási módszerrel öntözték a területeket. Az expreez kút üzemeltetése csak kisüzemi módon mehet végbe, mivel percenként igen kicsi a vízhozama. így azon gondolkoztak, hogyan lehetne a kúttál nagyobb vízhozamot elérni. így alkalmazták az csőszerű öntözést, aminek fontos kelléke a szórófej. A ezórófejes öntözéshez 4o 1. vízre volt szükség. Ezt a vízmennyiséget az expreez kutak nem tudták kielégíteni. Ezért kutcsoportokat létesítettek, ami már elérte a kívánt vizhozammermyiáéget. így vált ez expresz kutakkal való öntözés nagyüzemi módszerré.
