Németh Erzsébet: Szolnok város határának mezőgazdasági földrajza (2018) / 1760-2018
1 Szolnok elhelyezkedése Szolnok az Alföld északi harmadában a legmélyebb ontokat ijelólő türésvonalon^a Tisza jobb partjába Zagyira torkolatánál te-» lepült. A Dunától és a fővárostól loo km-re, a Mátrától, Bükk«» tői 7o ka-re fekszik vasúti, közúti és viziuti csomópontban. Forgalmi helyzete révén Így a jászság és a Nagykunság mezőgaz-» daaági áruforgalmát is 1. bonyolítja országos jelentőség# forgalmi szállítási funkciói mellett. Éghajlat A talajon.kiilönfélesógéi# kiviil az éghajlatnak is ugyanolyan nagy szurepe van a jó gazdálkodásban. Szolnok határára három klimateriilet találkozása van hatássali a nyugati /óceáni/, földközitengeri /medi.érán/ és a keletigkontinentális éghajlat. //. : Л./ Így éghajlata rtem nevezhető szerencsésnek. A csapadékot hozó nyugati szelek ár ide ajfc< hoznak esőt és az is egyenetlenül oszlik meg. Ezt bizonyítja az évi csapudék eloszlás, ami 5oo- 550 mn-ig terjed. 1962-ben kivételesen 377 mm csapadék hullott. A termelésnek a klimatológiai változékonysággal és szélsőségekkel na у mértékben számolni kell. Több évi átlagok alaján megállapították, hogy a június a le csapadékosabb, február* a legszárazabb. Ezt igazolják az l871-19oo. évi adatok. így a kedvező terméseredmények elérése végett az öntözés nélkülözhetetlenné válik. Az öntözési lehetőségek azonsán korlátlanok. Izekkel a lehetőségekkel a gazdaságok részben élnek is. Nagyon gyár ős bizonytalan a téli hótakaró alakulása is, így ezt az őszi vetések erősen megslnylik. A termést bizonytalanná teszi tág g"?0^ ere hőаемёМеЦ m abezolutjiBeedosáfiAiej ^ “C. A nap egy-egy esztendőben 2ooo-21oo érán át süt. A természetes fény sok ultraibolya sugarat tartalmaz, ami lehetővé teszi a vi♦ taMÜban az dag növények termisztését. így a legmagasabb hőmérsékletet és napfényt igénylő növények! a zöldség, a paprika, a s. őlő és a gyüBöic • termesztésénél ez jól hasznosítható.
