Gulyás János: A napraforgó termesztésének természeti és gazdasági tényezői a Martfűi Növényolajgyár környékén (2018) / 1751-2018

17

О

A TÓSZEGI PETŐFI TSZ- BEN napraforgót idén a C-4-; C-6;

C-7; C-ll; C-3 táblákban termesztettek* I. számú melléklet.

Megfigyelhetjük, hogy a táblák talaja karbonátos réti csernozjom és karbonátos csernozjom* Ezen kivül az árteret vetették be napraforgóval. Idén, mintegy 600 ha-on termesztettek napraforgót. A várható termésátlag 24- - 23 mázsa/ ha. Látjuk tehát, hogy a különböze talajokon jól és eredményesen termeszthető.

RÁKÓCZIFALVÁN A RÁKÓCZI TSZ-BEN ugyanez figyelhet« meg. Ők, mintegy 4-50 ha-on termesztettek napraforgót.

Karbonátos réticsernozjomon, humuszos öntéstalajon és agyagos vályogon. A várható termésátlag hasonlóan 25^/ha körül lesz.

Mindkét fcaz-re jellemző, hogy a közepesen jé és rosszabb talajokba vetették a napraforgót.

Éghajlatigény: A napraforgó a hűvösebb vidékek kivételével szinte mindenütt megterem. Magyarország egész területe megfelel, de a Dunántúl nyugati része nem alkalmas napraforgótermesztésre. Tavasszal nincs meg a megfelelő hőösszeg és emiatt későn kel a mag. Nyár végén a hűvösebb éjszakák miatt elhúzódik az érés.

Jó termés várható, ha az április az átlagosnál melegebb és csapadékosabb, és ha júliusban- augusztusban az átlag körüli csapadékokat megkapja.

Augusztusban- szeptemberben legalább 20 - 30 meleg, száraz nap szükséges a kaszatok éréséhez.

Környékünk nem csak talajtani, hanem éghajlati szempontból is megfelél a napraforgótermesztésnek.