Végh Attila: Mesterséges fácánnevelés a tiszaföldvári „Dózsa” Vadásztársaságnál (2018) / 1691-2018
5 Az ólban elhelyezett fácáncsibék már a szállítmány átvételekor jó összbenyomást keltettek, a szállítást jól tűrték, általában egészségesnek látszottak. Röviddel elhelyezésük után ittak, egy részük pár órán belül evett is. Gyakran tömörültek csoportba, mintegy összebújtak valamelyik sarokba, amely jelenség nem minden esetben hőmérséklet-elégtelenséget, összebujásuk ösztönös viselkedésnek tünik//kotlósanya-emlék”?/ Feltűnően sokat alusznak az első pár napon. Három-négy napon belül valamennyi táplálkozik, a zöld takarmányt /darabolt lucerna/ csipegetik. Már ilyen korban "repülnek”, ami azt jelenti, hogy helyváltoztatáshoz jelentős mértékben használják szárnyaikat, sokszor repülnek fel a karám kerítésére. Jellemző viselkedési sajátosságuk -ez később még gyakrabban megfigyelhető- hogy csoportosan repülnek, mintegy "versenyezve”, egymástól kedvet kapva: egy-két csibe felrebbenése 2o-4o másikat késztet ugyanerre, különösebb kiváltó ok nélkül. A napos, enyhe időjárás /kb 2o-25 C° max./ lehetővé tette, hogy a 3. napon a csibéket a kifutókba bocsájthatták. Ettől a naptól a nevelőóli nevelés végéig a fácáncsibék minden nap szabadon közlekedhettek a kifutó /később az egész nevelőtér/ és a nevelőól között. Csak két esetben fordult elő, hogy a közeledő vihar elől a gondozóknak kellett -egyébként különösebb nehézség nélkül- a csibéket összeszedni, beterelmi. Kibocsájtásuk után elvenen mozogtak, jól érezték magukat a füves természetes környezetben. Táplálkozni mindaddig rendszeresen visszatérnek a nevelőólba, mig a gondozók az etetőket fokozatosan a nevelőólon kívülre, a nevelőtér egész területére széthelyezik. Ismert gond volt, ezért felkészüve várták, a madarak már 1-2 napos korban jelentkező kannibalizmusa, amely megszokott, de nem kívánatos és nem eltűrhető viselkedés minden mesterséges körülmények között nevelt szárnyas-populáciban. A csibék különösen az eltérő szinü /sötét, vagy fekete/,sérült, hasmenéses, visszamaradt társaikat csipkedték. Azon túl, hogy a sérült, gyenge egyedeket a "kórházban" elkülönítették, a 4. napon megkezdték a Galloxazin adagolását / l.tábl./ Az dagolás időtartama az előírásoknak megfelelően történt. A kannibalizmus már másnap csökkent, pár nap múlva megszűnt. A csibék szabadtérre kerülése után a probléma
