A Tisza Cipőgyár termelésének természeti és társadalmi tényezői (2018) / 1670-2018
Az értékesítés szempontjából 8 elárusító üzlete van a vállalatnak, de ezek az üzletek sem tudták kielégíteni a kapacitás növekedését. A kérésre 5 elárusító hely megnyitását engedélyezték. A fokozatosan emelkedő gyártás szerint, még ez a kereskedelmi hálózat sem tudta kielégíteni. Végül is a kereskedőkkel folytatott hosszas tárgyalások után sikerült úgy megszervezni, hogy minden nagyobb helyiségben akadt vállalkozó, aki bizományi rendszerben elvállalta az árú értékesítését. A három éves terv egyik legjelentősebb programja volt az üzemhez tartozó a gazdaságban lévő kastély és park rendbehozatala, munkás és gyermeküdülés céljaira. 1948-ban került sor a papírgyár befejező munkálataira, ahol a cipőgyártásból fennmaradó bőrhulladéknak kéreglemezzé való feldolgozása történt volna meg. A három éves terv időszakában a vállalat termelése és létszáma megduplázódott, Jelentős lépést tettek a szocializmus fejlődésében, az elvtársak megfelelően járultak hozzá a népgazdaság erősítéséhez. Az üzem vezetősége a dolgozók sportnevelését is megoldotta. Az újjáépítési terv 2. évében egy modern sporttelepet létesítettek. A három éves terv záró évében a szociális intézmények egész sora létesült. Két db. legénylakás, elemi illetőleg általános iskola, valamint fiú és leány szakiskola. 1949. márciusában megtörtént az államosítás, ettől kezdve indul meg a Cipőgyár és Mart fii rohamos fejlődése. A cseh és magyar népi államok megtalálták a helyes megoldást. Eszerint az ilyen üzem azé a népi államé, melynek területén fekszik. A SVIT,KB. /cseh/ vállalattal szemben fönnálló mindennemű tartozás ugyanúgy megszűnt. /3/
