Szabó Erna: Történelmi műemlék és a mai ember viszonya a szolnoki járásban (2018) / 1669-2018
sokat folytassunk uj történelmi műemlékek után. Ugyanis ahhoz, hogy valaki a megyében menjen el megtekinteni egy-egy történelmi nevezetességet, nem kell olyan sok pénz és annyi időt sem vesz igénybe, mintha elmenne például Kőszegre. így az emberek gyakrabban eljutnának olyan vidékre, városba, ahol van történelmi műemlék, tehát a tudatformáló hatásuk jobban érvényesülhetne. Másrészt pedig közelebbi kapcsolatba kerülnének az emberek járásukkal, megyéjükkel. A történelmi műemlékek hiánya nagyon is észrevehet5en mutatkozik meg az emberek történelmi tudatában. A kérd5iv második kérdésére adott válaszokból ez nagyon jól kimutatható. A Rákóczifalván és Jászladányban megkérdezettek történelmi érdeklődése nagyjából hasonlónak mutatkozik. A fiatal korosztály / 3o évesig / történelmi érdeklődésének középpontjában a középkori magyar történelem eseményei állnak. Mindkét községben sokak számára ismert a Dózsa-féle parasztháború, a Mohácsi vész, az Egri vár ostroma. A középkoruakat / 30-50 év között / ugyancsak érdeklik az olyan események, mint például az Egri vár ostroma, de érdeklődésük középpontjában inkább a II. világháború van. Az idősebb korosztálynak / 50 év fölött / leggyakrabban az I. világháború, a Tanácsköztársaság jutott az eszükbe történelmi eseményként. A rákóczifalviak közül sokan emlitik a Rákóczi-szabadságharcot is. Ez bizonyára kapcsolatban van azzal, hogy Rákóczifalva II. Rákóczi Ferenc birtoka volt, s itt állott a vadászkastélya is. Kéha-néha akadtak olyanok is, akik a Kegy Októberi Szocialista Forradalmat, vagy a Párizsi Kommünt jelölték meg mint eszükbe jutó történelmi eseményt. Mindkét községben beszélgettem olyan emberekkel, akik nincsenek tisztában a történelmi esemény kifejezés jelentésével, így például 28 éves, nyolc osztályt végzett gépkocsiszerelő szerint történelmi esemény az újkor és az őskor. Egyik köz-
