Varga Lajosné: A magyar kommunista párt tiszaföldvári szervezete alapító tagjainak életrajzai (2018) / 1668-2018

-3

tonaség céljainak megfelelően sok helyen kihordták a lakásokból, nagy gondot okozott, hogy a visszatelepülök megkaphassák holmijakét, vagy az elpusztultak helyett, kapjanak valamit.Csak fokról‘okra engedték a visszatelepitést. A nép'-rök feladata volt vigyázni arra,hogy ne önkényesen szerezzenek az esetleg elveszett holmijuk helyétt, másikat. Ezt a legjobb igyekezettel próbálta igen jól megoldani, nem rajta múlt, hogy nem sikerült ez teljes mértékben.

Később a szovjet katonaság elvonult. A község szükségleten к biztosítására végzett munkákra pénz nem volt. Ezért ezt csak mun kakötelezettság /robot/ elve alapján, társadalmi munkában lehetett elvégezni. Előbb a bunkereket számolták fel, azután a Tanácsházát takarították ki. Utóbbit laktanyának használták, az udvarán halomban volt a sok irat, ami nagyrészt megsemmisült. A Tanácsháza rendbehozása után megindult ott is a munka. Előbb csak egy füzetbe jegyezte fel a fontosabb tennivalókat az elsőként munkára jelentkezett fiatal l«ány /vsz. Mayer Lujza/. Később talált к ügyvezetésre alkalmas papirost /kb. 1,5 q-át/ a szolgabiróáág melletti lakás udvarán. Ezután már ezekkel dolgoztok a később jelentkezett dolgozónők /vsz. Za Tóth Endréné és Kürthi Métyásné/.

A malom megindítása rendkívül fontos volt, ez eltűnt hajtósáifc jakat pótolni kellett. Amikor ezt sikerült megoldani, kiderült, hogy a szénkészlet fogytán«** van. a| mi még volt, ezt átvitette a malomba s utána megszervezete az akácfa kitermelést, szállítást, darabolást a Kövér Birtokról. A pékségek is fával tüzeltek. A búza ellátására megszervezte közmunkában, hogy a Tiszán álló uszály búzát felhordják. így biztosított volt a lakosság kenyérellátása, amit jó ideig ingyen adtak, később pedig cserébe.

Akadtak olyanok, akik ezt nem találták jónak, s eltörték a malmot működtető gőzgép meghajtó rudját. Valami súlyos tárgy t dobtak a beton mederbe, amiben a rúd működött. Ezt csak Szolnokon letett megjavítani. Egy MÁV mérnököt bízott meg a feladat végrehajtásával, akinek egyúttal munkába állítását is támogatta a í-ÁV katonai katonai parancsnokságánál, sikerrel. A Járműjavító Műhely a küldött két zsák finom lisztért kijavította a hajtórudat, s a malom négy nap múlva ismét működött, igaz, ezután a szolnoki katonai parancsnokság is igényelt folyamatosan lisztet, amiből tudomásuk szerint MÁV dolgozók is kaptok.

Nemcsak iszaföld áron, hanem Martfűn , a Tiszán, sut Szolkon is kellett segíteni e helyreállítási munkákban, lég nehéz volt a megfelelő létszámú ember, vagy pl. < szolnoki rep.tár bombatölcoé-