Varga Lajosné: A magyar kommunista párt tiszaföldvári szervezete alapító tagjainak életrajzai (2018) / 1668-2018

-24-VARGA MIHÁLY 1892. május 21-én született Tiszaföldváron. Szülei urasági cse­lédek voltak br. Bagi Cyula birtokán. A hét gyermek közül, 0 volt a legfiatalabb. 1912-ben elkerült a szülei háztól, Pestre ment, ahol szövőgyárban kapott munkát. Az ország bel-ás külpolitikai helyzete ekkor elég nyugtalanító volt. Közeledett az I. világháború. A mun­kásosztály nagy elégedetlensége az 1912. évi május 23-i nagy tünte­tésben robbant ki, amelynek részvevője volt. Kapott a rend rütlegek­­ből ö is. Ott volt a Városligetben, amikor a őZDP-i képviselők, Pe­­yer Károly, Kétli Anna, Csizmadia Sándor igyekeztek leszerelni az elszántan tüntető tömeget. Megérezte, hogy itt tulajdonképen elá­rulták a munkásságot, Rövidesen hazajött Tiszaföldvárra. 1913-ban besorozták katonának. A 68. gyalogezredben szolgált Zimonyban. ' tt érte az I. világháború, s végig járta a szerb fron­tot. 1914. november 2á4én megsebesült, előbb Szegeden feküdt kórház­ban, majd onnan Szolnokra került. Innen Stájerországba került • aria­­zellbe két hónapos si-tanfolyamra. Szolnokra való visszakerülése után Szabadkára vitték robbantóviskolára. 1915-ben a onarchia erői igen készül dtek a nagy támadásra, zredét Csehországba vitték, C azonban az orosz frontra került. Prohobicznál indult meg a nagy tá­madás, Lemberg alatt bekerítették alakulatukat, s fogságba esett. Lembergbol gyalog mentek Brodiba, s innen hosszú, egy hónapi vasúti utazás után megérkeztek Taskentbe. ár hónapig itt tartották őket, majd olyan táborba kerültek, ahol csak sátrat kaptok, s maguk­nak kellett a téli szállást elkészíteni, a barakokat. 1916-ban a tél elmúltával Kokendb; vitték wket kavicsbányába dolgozni, majd Buhará­­ba vasútépítésre, innen pedig őzamorkandba. Innen visszakerültek az általuífy^fborba, s egészen 1917-ig itt volt. Egy reggelen arra éb­redtek, hogy vörös zászlók lengtek a tábor négy sarkán, s az Őrök el­tűntek. Ez már a forradalom bat sa volt. Rövidesen elhagyta a tábort. Előbb Orenburgba, majd Szamarába /ma Kujbisev/ ment, s onnan Őzim­­birszkbe, ahol ekkor emlékezete szerint Lenin elvtárs irányította a forradalmat. ’ nnen visszakerült Szamarába, зи a meginduló cseh el­lenforradalmi támadás következtében fogságba esett magyarokkal és né­metekkel együtt. A csehek munkára vitték ^ket üralazkba, s innen ke­rült el Szaratovba, ahol megnősült. Jelentkezett az ott működő oszt­rák-magyar szovjetnél, s a karhatalomnál teljesített szolgálatot!918 végéig. Belépett a Kommunista Pártba, jelentkezett harcolaio forra­dalom védelmében. 1919. elején Moszkvába rendelték, majd Kievbe küld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom