Varga Lajosné: A magyar kommunista párt tiszaföldvári szervezete alapító tagjainak életrajzai (2018) / 1668-2018

*d*

TÁRNÁIK ISTVÁN

1911-ben született Szarvason. Két testvére 1919-ben vörös katonaként harcolt, s lelkesen emlegették otthon, a szovjet államban történt változást. Bár még kis diák volt akkor, de ezek a dolgok nagy hatást gyakoroltak ró. Iskolái /elemi/ elvégzése után szabótanoncnak szerződött és 1926-ban szabadult.

1928-ban az SZDP tagja lett, ahol az 1929-ben kezdődött gazdasági válság hatására igen élé4k tevékenység bontakozott ki. Ez vonatkozott a Pórt által irányitott szakszervezetekre és a kulturális egyesületekre is. A hamarosan növekvő munkanélküliség következtében elvesztette munkahelyét és vándorútra kelt. Bejárta egész Dél- "agyarországot, de állandó munkát nem tudott kapni. Vándorlása közben

i 3 z и

eljutott Mezőhegyesre, ahol az állami gazdaságban kapott alaklmazást. A tűrhetetlen állapotok, a kevés é'elem miatt, hamarosan otthagyta helyét. Eljutott Szegedre, ahol bár minden lehetőséget megpróbált, még sem sikerült munkát szereznie. Nagy elkeseredésében elfogta a honvágy, s hazament Szarvasra gyalog, néha szekéren, éjjel meg tehervonatra lopakodott fel. A hazatérés örömét hamarosan beárnyékolta a gond, a nincstelenség, s hamarosan újból útnak indult. A felöltőjét adta el, hogy tudjon mibei élni. így jutott el isza öldvárra, itt kopott munkát, s végül megtelepedett.

Szarvassal a kapcsolatot természetesen tartotta családi és pártvonalon mindaddig,amig 1934-ben a csendőrség fel nem számolta igen brutálisan a szarvasi elvtársak működését, kkor szakadt meg párttagsága. Ezt oz is elősegítette, hogy közben katona volt, majd megn sült, о már ritkábban jutott haza szarvasra.

Nemsokára kiismerte magát iiszaföldVáron is, s kezdte folytatni ozgalmi tevékonysé ét. Kapcsolatba került Varga ihállyal, Vámos Józseffel, s a kés bb Buóapestr 1 kitoloncolt lapp Sándorral.

Papp elvtárs ezután is kb. kéthetenként felkerékpározott Testre, ahonnan röplapokat, folyóiratokat, Népszavát hozott..Ekkor a Népszavát tilos volt vidéken terjeszteni, Így titokban lvasták és adták tovább.

1935-bon, amikor a Gömbös kormány a szakszervezetek feloszlatását akart© keresztülvinni, többen kiállt к a szakszervezetek mellett, sat be is léptek a szakszervezetbe. 1936, vagy- 1937-ben sikeres szabómunkás sztrájkot szerveztek vezetésével liszafölöváron, araikor egységes magatartásuk meghátrálásra kényszeritette a munkaadókat.

Terjesztője volt a falukutató Írók könyveinek és a Márciusi Front folyóiratnak is. Ez a munka jó alakúimat adott a politikai ági-