Bognár Judit - Prónai Márta: Óvodák fejlődése a felszabadulástól napjainkig (pályázati dolgozat) (2018) / 1659-2018

10 Csoportok száma Vegyes Hagy Kis Középső Mini Összesen Az óvónők száma 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 36 42 38 37 30 29 28 34 33 29 27 33 28 22 27 25 28 30 40 36 48 41 43 41 41 78 75 87 96 88 102 154 166 2 2 3 3 3 5 9 9 Magyarországon a tervszerűen szervezett program szerinti köz­oktatás ,benne foglalva a gyermeknevelést ,csaк a felszabadulás után valosUihafcofcfmeg. 1945-48-ig az ovodák államosításáig állami és felekezeti óvo­dák voltak. Ez az állapot és az akkori ovodák igen magas cso­portlétszáma még gátolta a mai értelemben használatos tervsze­rű foglalkozás kibontakozását. Igen sok ovoda csak egy osz­tatlan csoportból állt, egy óvónő és egy daduska ellátásával, így 1945-1950-ig az ovodák elsődleges szerepe a gyermek meg­őrzés, gondozás és napközis ellátása lehetett. Szabó Lajosné óvónő visszaemlékezéseiből idézve: Az akkori időkben az óvónő rátermettségén, rugalmasságán múlt a gyer­mekek foglalkoztatása. Természetesen a háború előtti "Gyer­mek nevelés" cimü kiadványt mint oktatás segédletet más hiú­ján még használtuk, de a régi társadalom célrendszerét érvé­nyesítő részeket teljesen mellőztük. Erről különben az óvo­dai felügyelő elvben és gyakorlatban is gondoskodott. Az ok­tatás végeredményben népmesék olvasásából, népdalok, nyelvi készség- és emlékezet fejlesztő versikék megtanulásából, az évszakok változásának ismertetéséből, valamint a gyermekek közösséghez szoktatásából és a legalapvetőbb higiéniai is­meretek elsajátításából állt. Az oktatást elősegítő szemlél­tető eszközök hiányoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom