Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016
Az eddig leírtakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy családjuk, rokonságuk többsége az északi megyékben élt, különböző hivatali tisztségeket töltöttek be, és nemesi levelet kaptak. Az ő családjuk is kis kitérő után visszatért Nógrád megyébe. Kovács Albert középiskolai tanulmányait Nagy-Becskereken kezdte és Losoncon fejezte be, ahol a jogi tanulmányait is végezte. Utána mint patvarista, Nógrád megyében szolgabíró mellett működött. Életpályája további alakulásába azonban a történelem közbeszólt. A szabadságharc kezdetén előbb mint nemzetőr a rácok ellen harcolt Temerinben, majd Pestre ment és beállót honvédtüzérnek. Végül mint komáromi kapituláns került haza, akkor már Csépára. Szülei ugyanis 1848-ban Nemes-Csépára költöztek, kiváltott zálogbirtokukra. A birtok nagyságára vonatkozóan nem sikerült számszerű adatot begyűjtenem. Csupán az evangélikus egyház kivetett adójábóf következtethetünk arra, hogy itteni viszonylatban jelentős birtokuk volt. A szabadságharc utáni megtorlás ugyan elkerülte, de a Bach korszak bizalmatlan légköre őrá is ránehezedett. A következőkben idézem a Hadtörténeti Levéltár rá vonatkozó adatait. „A Bach-kori rendőri nyilvántartásokban a megbízhatatlanok között szerepel a neve, ill. nyilvántartási lapja, a következő szöveggel: Aufruf an Csany, warum nicht jetzt der Landstrum aufgeboten wurde, um den vor Kalte erstarren Feind von allen Seiten anzugreifen und aufzureiben.” Vagyis: „Felszólítás Csányhoz, miért nem most mozgósították a népfelkelést, hogy a hidegtől megdermedt ellenséget minden oldalról megrohanják és felmorzsolják.” Egy másik irat jelzetére is történik utalás, de ez nem maradt fenn. /Nro. 4167. Pz. 1853/d./ Az idézet pontos jelzete: „HL. Abszolutizmus kori iratok, а Вach-korszakban politikai szempontból rendőri megfigyelés alatt álló gyanús személyek nyilvántartási lapja- 11.csomó. 476.szám Kováts /sic/ Albert.” Makó György őrnagy igazgató Ismerve a korabeli történelmet, elképzelhetjük milyen súlyos teherként nehezedett ez reá. Valószínű ő is Deák Ferenc politikája szerint élt, hogy át tudja vészelni ezt a nehéz időszakot. Elképzelhető, ez is hozzájárult, hogy a politikának hadat üzenve kutató-gyűjtő munkába kezdett... Családi indíttatása, műveltsége, hajlama együtt volt ahhoz, hogy a napi kötelező munkán túl megtalálja módját a hasznos időtöltésnek, mely átsegíti a nehézségeken. Idehaza a gazdálkodást édesapja folytatta, ő pedig tizenhat éven át gazdatisztként dolgozott a Coburg-Koháry herceg uradalmaiban. Pontosan nem tudjuk mikor, hol és mennyi időt töltött. A Magyar Nyelvőrben megjelent néprajzi témájú gyűjtése mellett fel van tüntetve a „cserépvári uradalom” /Borsod m./ Ennek alapján feltételezhető, hogy itt is dolgozott. Édesapja halála után /1863/ befejezte a gazdatiszti tevékenységét. Életrajzi leírása első mondatában nyug. gazdatisztként szerepel. Nem tudni, hogy ezt pontosan hogy értelmezzük, hisz utána még évtizedeken át dolgozott. Csépán 1869-ben létesült a posta. A postamesteri teendőket Kovács Albert látta el 1907-ben bekövetkezett haláláig. Valószínű, hogy betegsége alatt is már a lánya dolgozott, végezte a munkát, mert halála után ő vette át a hivatal vezetését. 5
