Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016

39.0. “...miután azonban ezen halmok sokáig szolgáltak lakhelyül későbbi nemzedékeknek is, épen úgy, mint a földvárak, a legfelsőbb rétegekben tehát és a védárok szélén későbbi korok emlékeit is találjuk.

A szelevényi halomban is, annak tetején népvándorlási szíj végek találtattak. A későbbi népek ideiglenesen megtelepedtek a régi halmokon. A Tisza mentén, különösen Tisza-Ugh körül egy egész sorát az ily halmoknak felásatta a “Tisza-zugi régészeti társulat”. Ezt különösen elnöke, báró Fechtig Imre és főtiszt. Tariczky Endre plébános buzgóságának köszönhetjük, ki az ásatásokról pontos jegyzőkönyvet készített; a Csépán, Szelevényen, Tisza-Ughon, Ásott- Halmon fölfedezett emlékeket a M.N.Múzeumnak ajándékozták. A leletek olyanok mint a szilhalmiak és tószegiek, mind a neolith-korból; csak a legfelsőbb rétegekben találtak bronz- és népvándorláskori emlékeket.”

V.tábla. A nagyrévi terramara látóképe.

242.0. Vaskor

“Legtöbbet találunk még Rómer Compte-Rendu második kötetének első részében. A fáradhatatlan tudós a XI.fejezetben a 18. laptól a 38-ig azon folyómenti nagy halmokról szól, melyeket mi is a czölöp építkezésekhez és terramarákhoz hasonlítottunk; jelesen Tószegről, Nagy-Révről, Szelevényről, Kéménytetőről /Tisza-Ugh/ és Ásott-Halomról /Tiszafüred/.”

Wosinszky Mór; Az őskor mészbetétes díszű edényművessége. Bp.1904.

Ebben a munkában ír a szelevényi ásatások során előkerült nagy számú mészbetétes cserepekről.

Kalicz Nándor; Tiszazug régészeti kutatásának története.

A szerző munkája a Régészeti Füzetek 8.sz-ként jelent meg 1957-ben. Tájegységünk, lakóhelyünk régészeti kutatásának áttekintő, összefoglaló munkája a kezdettől az 1950-es évek végéig.

53