Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016
czifrázatokkal vannak ellátva. Edény csak egy találtatott, ennek is a teteje hiányzik. Bronznak nyoma sem mutatkozott. A nov. 4-ki szelevényi ásatások szintén érdekes konyhahulladék helyeket hoztak napvilágra, melyek az elébb említett ughiakhoz hasonlóak. Ez alkalommal egyszersmind el nem mulaszthatjuk, hogy az illető régészeti társulat lelkes elnöke Széli Farkas, titkára Kovách Albert és muzeumőre Schweiger Lajos uraknak a tudomány nevében mély köszönetünket ki ne fejezzük. A.É. 1877. XI. k. 194. o.- Tisza-zugi archaeológiai magántársulat. A múlt évi őszön alakult muzeum számára T. Ughon, Fechtig Imre báró által felajánlott és saját költségén felszerelt helyiségben, az eddigi régészeti kutatások eredménye immár rendezve elhelyeztetett, a szakkönyvtárral együtt, és május 31-én egy kis majálisi ünnepélylyel megnyittatott. Folyó év tavaszán két ízben eszközöltettek ásatások a szelevényi menyasszony-dombon és pedig meglepő eredménnyel. Az első ásatás főeredménye egy ritka nagyságú, 90 centiméter átméretű hamvveder; a másiké pedig egy hiánytalan női csontváz, 2 bronz karperecz és 2 bronz gyűrűvel. Ezen kívül még 3 gyermekkoponya, különféle alakú cserépedények, kő- és csonteszközök nagy mennyiségben találtattak. A.É. 1877. XI. k. 219-220. o.- A Régészeti és Embertani Társaság közgyűlésen megbeszélték a problémákat, feladatokat, eredményeket, stb. Elhangzottak elmarasztalások, elismerések egyaránt, - örömünkre a tiszazugiak az utóbbiban részesültek. “Nézetünk szerént a vidéki egyletek egyik kiváló feladata volna régészeti ásatásokat eszközölni, s inkább erre, mint fényes kiadványokra fordítani a befolyt szép mennyiségű tagdijjakat. Nem kevésbé kívánatos a szakkönyvek beszerzése, hogy a központtól, s a szükséges segédeszközöktől elzárt tisztviselőinek és tagjainak módot nyújtson a szakismeretek megszerzésére. Sajnálattal kell megemlítenünk, hogy a vas-megyei egylet “Kiadási” rovatában nem találunk könyvvásárlási tételeket. Ebből könnyen az egylet kevésbé komoly és alapos működésére lehetne következtetni! Ellenpéldául fölhozzuk a tisza-zugi archeológiái magántársulatot, mely mindössze 8, mondd nyolcz tagból áll, s legfőbb tevékenységét ásatásaiban fejti ki; bir múzeummal és szakkönyvtárral; kőnyomatú kiadványa, bár nem fényes ugyan, de a legpontosabb és alaposan szakszerű működés képét tárja elénk, úgy, hogy habozás nélkül be kell vallanunk, miszerint ezen parányi erővel rendelkező társulat ásatásai hazánkban az első rendszeres ásatások! /Szerk./ Mit nem művelhetne szemben a 610 tagból álló vasmegyei egylet! Ha tagjainak csak 5%-a hasonlítana a tiszazugi “nemzet napszámosaihoz”, nem kellene a titkárnak magának állítani ki az évi jelentés egész kötetét.” Dr. Czobor Béla Századok. 1884. VIII. 735. o.-A tiszazugi régészeti társulat az őstörténelemre érdekes régészeti ásatást rendezett szept. hó 24-26-án az Alpár-vidéki Szelvényen, Puszta-Gyaluban, s a göbölyjárási pusztán. Szelevényen az őskori /bronzkori/ lakástelepről és temetőről híres 42
