Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016
A “TISZA-ZUGHI MAGÁN TÁRSASÁG” jegyzőkönyve Az 1886. október 25-én Tiszakürtön végzett ásatásról XXV. ásatási jegyzőkönyv felvétetett Tisza-Kürtön 1886. október 25-én eszközölt ásatásról Jelen voltak: Bolza József Gróf, Fechtig Imre báró, Kovách Albert társulati tagok, Szűk Károly T. Kürt-i helvét hitv. lelkész és Onódy Szentesről, mint vendégek. Tiszakürt község keleti oldalán, honnan a Nagyárok is, látható, Gróf Bolza József úr birtokához tartozó régi temetkezési helyen, Gróf Bolza úr által egy épületrom alapzata véletlenül felfedeztetvén, annak rendszeres kiásatására társulati elnökünk Báró Fechtig Imre urat felkérte, és ezen ásatás Gróf Bolza úr által odarendelt 6 munkásember által f. évi október 25-én reggeli 9 órakor foganatba vétetett. /1. sz. melléklet/ Ezen immár művelés alatt lévő hajdani temetkezési hely felső területén, homokkő és cseréptöredékek elszórva valának észrevehetők; és egy helyen circa 10 meter hosszú és 8 meter széles teknő alakú mélyedés lévén itt Gróf Bolza úr már megelőzőleg kiásatott 2 meter mélységig, egy épület kő alapjának részét, mely mellett egy emberi csontvázat, fa-koporsó maradvánnyal talált; ennélfogva itt a jelen rendszeres ásatás azon reménnyel foganatosittatott, hogy itt valami régi templom és mellette a szokásos temetőre akadunk; ámbár a néphagyomány sem tud ilyennek való létezésről semmit sem, csak annyit, hogy hajdan itt temető létezett, és hogy a később kori temetkezések, mai napig, annak keleti végében folytattattak. Megemlékeztek még egy úgynevezett Cseh-kútról, mely ezen régi temető északi part lejtőjén létezett, melynek köveit, újabb időben, egy szőlőben készített dobogó-hídhoz felhasználták. Öreg emberek arról is tettek említést, hogy elődjeiktől hallották, miszerint valamikor Т-Kürtön csehek is voltak, továbbá, hogy a török világban egy ízben a tiszainokai lakosok a törökök elől Tisza-Kürtre menekültek, mint töröknek meghódolt községbe. Végtére, hogy a községben lévő régi református templom tornyának építéséhez ezen helyen talált köveket felhasználták. Gróf Bolza úr által megkezdett épületalap további kibontása által sikerült annak négy sarkát feltalálni - amint az a mellékelt rajzon látható -, és megállapíthatni, miszerint az egy mész-homok cementtel összeragasztott faragatlan homokkövekből épült 0.50 meter vastagságú alapépítmény 7 meter széles és 9 meter hosszú négyszög alakú volt. /2.sz. melléklet/ A keleti alap-építmény már kisebb-nagyobb részben hiányos volt hihetőleg azért, mert innen hajdan egyéb építkezéshez használható köveket mélyebből és elhordták. Ezen négyszög épült belső területének 1.50 meter mélységig való átkutatása alkalmával csak jelentéktelen állat-ember-csont, kő, cserépedény- és téglatöredékek, továbbá 6 darab 6-7 centimeter hosszú vas-szögek, 1 db ajtósarokvas, 2 db vaspánt, 1 db vaskarika és 1 db marokvas alakú töredék /persely vagy béklyó?/ rozsdaette állapotban találtattak. Találtatott még a többi között egy méter mélységben egy zöld zománcos cserépedénynek kis töredéke. /3.sz.Melléklet/ A vörösre jól kiégetett téglatöredékek között találtatott néhány egész kis, melyek igen hasonlítottak a jelenkori készítményekhez; azonban néhány tégladarabnak vastagsága csak 4 centimeter volt. Ezen várakozásnak meg nem felelő, csekély eredményre vezető egy napi ásatásból azon következtetés vonható, hogy ezen kőalap-építmény egy jelentékenyebb épületé való kápolnáé is lehetett, melynek hajdani létezéséről semminemű fennmaradt irat vagy szóbeli képhagyomány sem emlékezik; de az előkerült vas- és cserépedény-töredékek után 38
