Gere Péter: Tiszaföldvár város nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatai és a fejlesztés lehetőségei (2015) / 1612-2015
5. Martfű külkapcsolatai Szakdolgozatom keretein belül mindenképpen fontosnak éreztem kitérni Martfű város nemzetközi kapcsolatainak bemutatására is. Egyrészről azért, mert a település egészen az 1950-es évek elejéig Tiszaföldvár részének számított és máig sok szálon kötődik anyatelepüléséhez (lakosság, munkahelyek, kulturális programok) másrészt mert Martfű határokon túlnyúló kulturális és gazdasági kapcsolatainak bemutatása és a Tiszaföldvári helyzettel való összevetése véleményem szerint mindkét település hasznára válhat. 5.1. Martfű múltja és korai nemzetközi kapcsolatai Martfű tulajdonképpen emblematikus üzeme, a - rendszerváltás idején széthullott - Tisza Cipőgyár, illetve közvetlen elődje a Cikta Rt. köré szerveződött, az 1940-es évek elején. A gyár alapítója Jan Antonín Bata cseh gyáros volt, aki az első bécsi döntés (1938. november 2.) nyomán vetette meg a lábát az országban. Első magyarországi üzemét Érsekújváron hozta létre, amellyel azonban több probléma is akadt. Régi és elavult, előző századbeli épület volt, ráadásul nem is volt tovább bővíthető, mivel a telkét teljesen kihasználta. Ez a gyár nem felelt meg Bata távolabbi elképzeléseinek, így mindenképpen új létesítményt szeretett volna létrehozni. A választás végül azért esett Martfűre, mert itt adva volt egyrészt a Tisza, másrészt a szolnok-szentes-hódmezővásárhelyi vasútvonal és a szolnok-martfű-tiszaföldvárkunszentmártoni müút is, amely a Budapest-Békéscsaba főútvonalhoz kapcsolódott. A közút, vasút, vízi út összekapcsolódásán kívül fontos szempont volt, hogy helyben működött már egy üzem, a Téglagyár, amely biztosította az építőanyagot. További előnye volt a területnek, hogy szinte korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre olcsó munkaerő.34 A gyár néhány éven belül megkezdte munkáját, bár a II. világháborúban gyakorlatilag csupán hadiüzemként funkcionált. A háború után államosításra került, felvette a Tisza Cipőgyár nevet. A szocializmus időszakában jellegzetes állami vállalatként szervezte dolgozói munkaidőn kívüli elfoglaltságait, kiterjesztve hatását az életvezetés legkülönbözőbb területeire, beleértve a kultúrát is. Bár Martfű alig több mint 60 éve önálló település, kulturális kapcsolatinak története szinte egyidős vele. Az első konkrét nemzetközi együttműködése - természetesen a „mintaváros” Zlín mellett - Érsekújvárral alakult ki. Nem véletlenül: az újvári üzem 54 54 Asztalosné Kocsis Enikő (szerk.): Martfű - Képes várostörténet. Martfű Város Önkormányzata, Martfű, 2010. 51-52. old 44
