Gere Péter: Tiszaföldvár város nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatai és a fejlesztés lehetőségei (2015) / 1612-2015
2. A testvér települési kapcsolatok múltja Európában 2.1. Testvér települési közeledés Európában Noha a szerződések csak viszonylag késve foglalták írásba a kulturális közeledés fontosságát, az alulról jövő kezdeményezések esetenként már jóval korábban összekapcsolták Európa országait. Sőt, a dolgozatom szempontjából kulcsfontosságú testvérvárosi kapcsolatrendszer kialakulásának gyökerei egészen a két világháború közötti időszakig nyúlnak vissza. Már ekkoriban kapcsolat alakult ki néhány francia, belga, angol valamint svájci és német település között. Ezek a kapcsolatok elsősorban az átélt háborús traumákon, közös emlékeken alapultak. Ez azonban még nem nevezhető igazi testvérvárosi kapcsolatnak. Az első, a szó mai értelmében vett európai testvérvárosi szerződés 1950. május 31-én született meg a francia Montbéliard és a német Ludwigsbourg között, amelyet nemsokára számos másik követett. A kapcsolatok fejlesztése nagyban hozzájárult a német-francia megbékéléshez, amelyet Charles De Gaulle tábornok és Konrad Adenauer kancellár az 1963. január 22-én aláírt együttműködési szerződéssel (ún. Elysée-szerződés) pecsételt meg. Az aláírás után több mint 120 német és francia város létesített egymással testvérvárosi kapcsolatot. Az Európai Tanács 1984-es, a franciaországi Fontaniebleau-ban tartott ülésén döntött a Tindemansi „Polgárok Európája” kérdéskört újratárgyaló Adonnino-bizottság felállításáról. Az ennek munkájáról kiadott jelentése már megfogalmazta, hogy ”a tagországok állampolgárai közötti szolidaritás, kölcsönös megértés és együttműködés, melyek elengedhetetlen feltételei az európai integrációnak, széles körben népszerűsíthetek a testvértelepülések mozgalma által...”16 1988-ban az Európai Parlament is felhívta figyelmet a testvér települési mozgalom európai tudat kialakítására gyakorolt igen komoly pozitív szerepére. Ugyanakkor nem rejtette véka alá a negatívumokat sem. A földrajzi távolságok, a nyelvi hiányosságok és a települések gyakorta kicsiny méretei gyakran bizonyultak akadálynak a kapcsolat ápolásában. Ráadásul ebben az időben a testvér települések hálózata még meglehetősen egyenetlen képet mutatott. Amíg az EGK-t megalapító Benelux államok, az akkori NSZK, valamint Franciaország és Olaszország területén jóval sűrűbb volt a hálózat, addig a később csatlakozott, vagy a Közösségen kívüli országokban a testvér települések száma jóval kevesebb volt, vagy nem is létezett.17 Az 1990-es évektől kezdve felgyorsult a 16 Báli István - Ürmössy Ildikó (szerk.): Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szolnok 2004. 5. old. Url: http://www.jnszm.hu/feltolt/jnszm/testvertelepules.pdf 17 Báli István - Ürmössy Ildikó (szerk.): I.m. 5. old 10
