Kávási Zsigmond: 200 éves a Tiszaföldvári Református Templom. Számok és tények a Tiszaföldvári Református Egyház 400 éves évfodulójához közeledve (2013) / 1602-2013
N éplap ”400 éves gyülekezet 200 éves templommal Jubileum Tiszaföldváron Akkor, amikor Németalföldön megszerkesztették az első mikroszkópot, akkor, amikor a barokk művészet kibontakozni kezdett Itáliában, kezdte a reformáció tanait terjeszteni Tiszaföldváran és környékén Szegedi Kiss István. 200 évvel később, Washingtont megválasztják az Egyesült Államok elnökévé, megkezdődik a francia forradalom, Lavoisier megfogalmazza a tömegmegmaradás törvényét, Haydn megkomponálja a (G-dúr) „Oxford” szimfóniáját — akkor épült fel a Tiszaföldvári Református Egyházközség temploma, amelyben a tisztébe most beiktatott Hajdú Lajos lelkipásztorral együtt, eddig 17 lelkész teljesített szolgálatot. E hármas ünnep jegyében tartották szombaton hálaadó istentiszteletüket a hívők. A gyülekezetei és a jeles évfordulókat megtisztelve dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, avatta be lelkipásztori tisztébe Hajdú Lajost. Egyháztörténeti megemlékezést a 400 éves gyülekezetről, 200 éves templomáról, és felújított orgonájáról dr. Csohány János professzor tartott. A zsúfolásig megtelt nagytemplomban jelein volt Tiszaföldvár országgyűlési képviselője a Nagyközségi Tanácsának elnökasszonya, a megye volt és jelenlegi egyházügyi titkára és a társadalmi élet számos más képviselője is. A jubileumi ünnepséget követően lehetőségem volt szót váltani dr. Kocsis Elemér püspökkel, az Országos Zsinat Elnökével: — Püspök Ür! Még mindig nem mindenki élheti meg úgy a magyarságát, ahogyan szeretné. Ebben a demokratizálódó társadalomban, most egy újabb 'lépcsőfokhoz értünk. Készülőben van az egyházügyi törvény, ön, mint a református egyházak egyik magyarországi vezetője, miit vár ettől a törvénytől ? — A törvény egy folyamat befejezője lesz. Egy olyan demokratizálódási folyamatnak, amelyben a teljes lelkiismereti szabadságot hivatott a törvény biztosítani. Az egyház jogi személyiséggé válik, ez a tény sök nehézséget, „hátratételt”, hátrányos megkülönböztetést megszüntet. Megszünteti azt az érzést sokakban, hogy mintha a hívek másodrangú, másodosztályú állampolgárok lennének. Garanciákat' ad arra, hogy az egyház szabadon végezheti a maga sajátos küldetését. Az állam és az egyház elválasztása azt jelenti majd, hogy kölcsönösen nem sértik egymás autonómiáját. Az egyház szabad teret kap a társadalomban a társadalmi missziók végzésére, a társadalom megsegítésére a maga eszközeivel. Nem azért van szükség erre a törvényre, hogy az egyház uralkodó egyházzá váljék újra. Nem. Ezzel a gondolattal önmagunkban már leszámoltunk egyszer és mindenkorra. Az egyház továbbra is „szolgáló” egyház szeretne maradni. Az embernek akar szolgálni, nem pedig társadalmi formációt kiszolgálni. — E leendő jogi garanciákat is felhasználva, mint vár a református egyház a szintén előkészítés alatt álló választási törvénytől? Hova helyezi magát az egyház ebben a kérdésben, és kíváne esetleg önálló párttá szerveződött formációval indulni a választásokon? — Mi, a reformátusok nem kívánunk önálló politikai pártot szervezni, de tudomásom szerint ugyanezt az álláspontot képviseli valamennyi magyarországi egyház is. Sőt! A lelkészeknek sem ajánljuk, hogy bármilyen pártba belépjenek, mert az megoszthatná a gyülekezeteket. Ellenben felszabadítjuk a gyülekezetek tagjainak a lelkiismeretét: csatlakozza-» nak szívük szerint ahhoz a párthoz, amelyikről úgy gondolják, hogy a lehető legjobban megélhetik benne a maguk magyarságát és felelősségét a nemzetért. Amennyiben kétkamarás parlament lesz, abban ott lesznek az egyházak vezetői. Amennyiben nem, úgy az új Egyházügyi Tanácsban, (amelyik a Minisztertanács mellett működik) képviselik az egyházak vezetői egyházuk érdekeit. A többpártrendszertől. a választásoktól, azt reméljük, hogy végre is megbékélést hoznak a nemzet számára, mert senkit sem gátolnak meg abban, hogy úgy élje meg a közéletiségét, ahogyan az a lelkiismerete szerint a leghelyesebb. — Köszönöm a beszélgetést. Deák László
