A „Tiszaföldvári reformátusság története. Személyek - emlékek - tárgyak” című időszaki kiállításra készült nyomtatványok, fénymásolatok, kiírások (2013) / 1600-2013
о о A templom építéséről Építése 1787 tavaszán kezdődött. A fundamentumba, melyhez a köveket a kécskei határból a Tiszán át szállították, olajjal megtöltött üvegben beépítették az egyházközség és a templom keletkezésének történetét. Az építés gyorsan ment: 1788 őszére kész lett a templom és a torony. A felavatáson még a nagykőrösi gimnázium éneklő diákjai is résztvettek. A templom szószéke kőből volt. Zsindelytetejét 1810- ben meg kellett újítani. Ekkor az ácsmester a kb. 60 ezer zsindely felveréséért kapott ezrenként 3 frt 30 krajcárt és az egész munka idejére hat köböl búzát és egy mázsa húst. A régi vakolt mennyezetet 1815-ben javítani kellett. Ekkor kékre festették és csillagokkal díszítették. A régi szószék helyébe is másik került, "ennek felébe korona állíttatott, fából faragott szárnyas állatokkal felczifrázva". A képfaragó és az asztalos a mennyezet elkészítéséért valamint a torony gombjának az aranyozásáért jókora összeget kapott: 350 forintot, 125 font húst, 20 font sót, egy akó bort, egy akó sert, négy köböl őrölt búzát: társa is elégséges pénzt, húst, szalonnát, tojást, sót, bort, sert és pálinkát. A harangok felvonásánál "négy puskások állottak készen, kik mikor a harangok külön-külön s egyszerre meg vonttattak, a helybeli Nótárius Nemes Szabó Mihály úr, a Felséges királynak, Méltóságos Földes Uraságoknak s azoknak a Tisztjeinek, az egész Superintendentiának annak Fejeinek, ezen egész Eklézsiának, ezen egész Helynek szíves jókat, a Harangoknak sok időkben épségben meg maradást, s mind azokra, kik legkisebb segedelemmel voltak a Harangok elkészíttetésében és helyre tevésében, a Prédikátorral együtt áldást kívánt volna: mind annyiszor Salvét lőttek". A harang felvonását ünnepi lakoma zárta be s ahhoz a bort a földesuraság adta. о о
