A 2013. évi tiszaföldvári utcanév változásokkal kapcsolatos Ideiglenes Bizottság anyagai, előterjesztések, határozati javaslatok (2013) / 1590-2013
életüket. 1945 után leggyakrabban a korábban a kommunizmus ügyéért küzdő, s életüket vesztett munkásmozgalmi személyekre utalva használták. Ennek ellenére, mivel a fogalom ma is általános jelentésű, az elnevezés használható.” Tiszaföldváron az 1919-es és az 1944-es mártírok (a településről elhurcolt zsidók, és a szovjet hadsereggel folytatott harcokban elesettek) emlékére nevezték át az egykori Vasút utcát 1949-ben (42.kgy/1949. sz. községi képviselőtestület határozata) Az alábbiakban a megvizsgált utcanevekhez kapcsolódó személyek rövid életrajza olvasható (forrás megjelölésével), mely utcanevek vonatkozásában felmerült a Mötv. 14.§ (2) bekezdése szerinti tilalomba ütközés: Árvái János: Tiszafoldvári születésű - születési ideje ismeretlen - szegény paraszti családból származott. Harcolt az első világháborúban, és a hadifogságból hazatérve bekapcsolódott az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság (1918-1919) tiszafoldvári eseményeibe, annak egyik kulcsszereplője volt. A román hadsereg bevonulásakor elhurcolták, megkínozták, amelynek következtében 1922. február 17-én életét vesztette. (Tiszazugi Földrajzi Múzeum adattára: 428-83. sz. dokumentum. Nagy Gyöngyi dolgozata 1979.) Bajkai Gábor: (Tiszátóldvár, 1857. március 29. - 1919. augusztus 3.) Tiszafoldvári proletárvezető, a Tanácsköztársaság idején a község politikai felelőse, élelmezési megbizotti feladatokat látott el, a munkásmozgalmi eszmékkel fővárosi tartózkodása idején ismerkedett meg. Az őszirózsás forradalom győzelme után részt vállalt a tiszafoldvári nemzeti tanácsban, majd a Tanácsköztársaság alatt fontos szerepe volt a rekvirálásókban (az éhezők ellátásra) és a helyi földosztásban is. Később országgyűlési képviselő. A Tanácsköztársaság bukása után a román katonaság elfogta és 1919. augusztus 3-án kivégezték. (Tiszazugi Földrajzi Múzeum adattára: 132-71. sz. dokumentum. B. Nagy Kornélia dolgozata 1952.) Döbrei János: (születési hely, idő ismeretlen - 1919) Pusztahéki (ma Mezőhék) juhász volt, Kövér János uradalmában cselédeskedett. Az 1919-es események idején a földvári határban legeltette a juhokat, amikor szemtanúja volt, hogy a településről kivonuló román katonák egy erdős részen letáboroztak. Majd miután az arra vonuló vörös katonákkal beszélt, a románok felakasztották. (Tiszazugi Földrajzi Múzeum adattára: 1581-2013. sz. dokumentum) Kiss Mihály: (Tiszaföldvár, 1894 - 1919) Szegény paraszti családból származott, az 1918- 1919-esesemények egyik fontos helyi szereplője volt. Részt vett az 1918-as tüntetéseken, vöröskatonaként harcolt a románok ellen. 1919. októberében Vezsenyen a Leitner-féle tanyánál lőtték le a helyi nemzetőrök. (Tiszazugi Földrajzi Múzeum adattára: 300-73. sz. dokumentum. Polgár Éva dolgozata 1973.) Ó Nagy Benjámin: (Tiszaföldvár, 1891 - 1920) Szegény földvári családból származott, harcolt az első világháborúban, ahol megsebesült. Az őszirózsás forradalom győzelme után a helyi tanács - a nincstelenek élelmezésére nyitott - mészárszékének lett a vezetője, majd a Tanácsköztársaság idején szintén élelmezési feladatokat látott el. A Tanácsköztársaság bukását követő megtorlások során, 1920-ban letartóztatták, és nem sokkal később a községháza börtönében tisztázatlan körülmények között halt meg. (Tiszazugi Földrajzi Múzeum adattára: 47-64. sz. dokumentum, Kozák Edit dolgozata 1952.) Fürst Sándor: (Rum, 1903. nov. 27. - Budapest, 1932. júl. 29.): politikus. Tisztviselő volt Budapesten a Ruggyanta Gyárban. A Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének tagja. Tevékeny munkát végzett a szociáldemokrata szakszervezetekben. 1926-tól a Kommunisták 2
