Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012
- 8 ják "mindennel" a legkisebb községet is í Nos, látjuk az áru nélkül maradt, kihaló törpeközségeinket»elegendő elővenni a Hagyar,Statisztikai Intézet évkönyveit harminc évre visszamenőleg, s megállapítható "sine ira et studio" a törpe-, kis-, középközségek és nagyon sok nagyközség lakosságának a fogyása,, az esztelen,városba való áramlás» Orvos talán már a XIX.század elején volt, mérnök is, erre van Írásbeli adatmnk; gyógyszertár csak 1871-tő l. /:Az első gyógyszertári épü let visszaemlékezések szerint a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában volt,, az emeletes Gálik-féle ház helyén, vagy mellett, az általános iskolával szemben./:Az emeletes Gálik-féle házban, - alapos átalakítás után, a Tiszaföldvári ÁFÉSz Kemény papiros Feldolgozó Üzeme van, hétköznapi nyelven: "Dobozüzem". Ez az emeletes ház eredetileg a "szükséghombár" magtára volt, majd 1967/68-ban a földszinten, az utca felé a TITÁSz-kirendeltség és a Szolnok Megyei Temetkezési Vállalat Tiszaföldvári Boltja. Később a TITÁSz-üzletből lakást csináltak:egy pedagógus házaspár lakott az üzletszerü épületrészben. Később kiköltöztették a temetkezési üzletet is és az egész épület a maga "doboz alakjával" reprezentálja a "dobozüzemet" is. 1872.: padló .járdák épülnek . Olcsó volt a fenyőfa, hatalmas tutajokon úsztatták le Máramarosból, itt megvásárolták, hosszában felfürészeltették pallókká, s a "deszkapallókból" lettek a "pallójárdák". Hogy hogyan erősítették le a földbe, azt nem tudtam kikutatni. 1888-tól 1893-ig már a kéziratot készitő elöljáróság munkáját olvashat.ju k « szerénykedésében is büszke felsorolásban a 14.oldaltól tendenciózus összehasonlítást téve az előttük történtekkel. Elfelejtik, hogy a XVTII.századi és a XlX^század eleji rész még a feudalizmus története, amelyben a reformkorszaknak csak kis hullámai érkeznek el,vagy realizálódnak Tiszaföldváron, mig a Kiegyezés után a tőkés fejlődés al aposan meggyorsul t a Kiegyezés minden hibája, tökéletlensége mellett is. 1888-tó l korszerű és rendkívüli haladást jelentő a kórház,köves ut, téglajárdá k . Utóbbiakhoz előbb téglagyár kellett. Még mindig lehet találni Tiszaföldváron Balogh Lázi /Lázár/—féle /jelzésű/,kézzel vert téglákat a régi téglajárdákban, régi épületek bontásakor. Fontos völt közegészségügyi szempontból az ártézi kut fúrása,az első, amit majd hamarosan követ a többi ártázi kut. A régi Piactér-i közkutat /a Tanácsháza és a régi,megszűnt fürdő között/1893-han kezdik fúrni, 1894— ben lett készen. De a külterületen már 1890-ben épült közkút - Özé'nhalom /Őzényhalom-nak is irják,mondják./területén 180 méteres talpmélységgel. /: Dr. Urbancsek Jáno s /szerk./:"Magyarország mélyfúrású kutjainak katasztere" IX.kötet. Az I. és II. kötet kiegészítése az 1825-től 1961-ig létesített,de nem közölt kutatkról. Budapest, 1980. 578.old.:/ Több közoktatási jellegű intézmény is létesült. Erre az időre jut az un. "pusztai iskolák" /ma:"tanyai iskolák" néven futnak"/építésének a kezdete. Igen érdekes /és tanulságos, megkérdőjelezhető..»/ a 16 - 19. oldalon; a pénzügyeket tanulmányozni . Alapos és részletes kimutatások ezek, főleg az arányokat érdemes nézn i többek között. Az élet bonyolódását, sokrétűvé válását mutatja egy szám: 1893ban . —- egy év alatt ! 9767 ügydarab keletkezett ! Kolosszális szám ! Érdemes összehasonlítani azzal a kéziratos iktatókönyvfélével, amely Tiszaföldvár ügyintézését tartalmazza 1790-től 1815-ig:tehát 25 év ügyintézését !!! /:Mind az eredetije, mind a pontos kézírásos másolata megvan a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Muzeum Adattárában. :/ 1893-ban tehát egy napra, ha az ünnepnapokat, szabadnapokat is számítjuk 27 irat megírása, elintézése, vagy el nem intézése jut. Ha levesszük a vasárnapokat, ünnepnapokat /egyházi és nemzeti/,akkor természetesen jóval több jut. A magántulajdonon alapuló gazdasági ran dszerre jellemző, hogy 1893-ban a kis Tiszaföldváron 586 birtolcbáltozás történ t. Minden naptári napra jut valamivel több mint egy birtokváltozás l
