Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012
- 6 a feltűnő» hogy az 1848/49-i Magyar Szabadságharcról egy szó sem^esik semmiféle községivvonatkozásban, holott nehéz elképzelni e nagy időkben a községi elöljáróság teljes passzivitását azon a Tiszaföldváron, ahol a "szolnoki csata" előkészületei folytak, ahol Kossuth Lajos, Damjanich János, Klapka György, Báró V & c s € József, s talán Gróf Leiningen-Westerburg y K á r o 1 y is megfordultak,sőt egyes tiszaföldvári visszaemlékezések szerint még Görgey Arthur is töltött volna pár napot Tiszaföldváron, állítólag a mai Kossuth Lajos ut 32.szám alatti uj ház helyén állott, régi ? parasztbarokk stilusu házban, az un. Sallay-féle házban. Erre ugyan írásos adatunk nincs, csak a Salla.y-család visszaemlékezése . E család egyik őse részt is vett a Magyar Szabadságharcban egy 1867/68-ból fennmaradt hivatalos okmány szerint. Néhai özv. Kozák: Antalné-Sallay Gizellától hallottam, hogy Görgey Arthur is lett volna Tiszaföldvárott. Nincs szó az 1849-ben kezdődő elnyomatás korszakáról sem , csak néhány semlegesen tényszerű adat templomépitésről,költségvetésről,marhavészről, vásártartási jogról, holott maga a jelentés más, politikailag nem, vagy nem túlságosan exponált helyeken tartalmaz érzelmi megnyilatkozásokat is. S hiányosságok okát a község hivatalos vezetésének politikai irányultsága magyarázza meg. , A község vezetésének hivatalos irányvonala a Szabadelvű Pár t /később:Munkapárt/ programját követt e «szemben állotta 48-as eszmékért fralccionálisan őszintén, globálisan ellenzéki politika eszmei bázisaként küzdő Függetlenségi Párt irányvonalával. Nem véletle n pl. az sem, hogy a Magyar Szabadságharcban résztvevő 49 tiszaföld várT^honvéd zöme a szegény rétegekből származott ! Már ekkor megvolt a vagyoni differenciáltság„ami involválta az osztál/harcot i s, ami különben már a Magyar Szabadságharc idejében is felfedezhető. Nem vsletlen,ho£ 1945 előtt vagyoni, foglalkozási és végzettségi alapon nyugvó ero s y rétegszervezete k, "körök",stb-ik funkcionáltak. Ezek hatása, maradványai meg ma is nehezítik az egységes népi-nemzeti struktura és mentalitás kialakulását. Nem véletle n az sem, hogy a mai Kossuth Lajos tér régebben I.Ferenc József tér vol t, nem véletlen , hogy a különben tiszteletreés csodálatraipéltő Deák Ferencről, Slzéchenyi Istvánról,majd később, - az ugyancsak nagyon tiszteletreméltó ^róf Vigyázó Ferencről neveztek el utcát,de nem volt Klapkáról, Vécseyről, Leiningenről....„A 49 tiszaföldvári honvéd közül is csak egyről neveztek el utcát: Vigh Pál utc a, ami nevet hamarosan, felváltotta az opportunista alkalmazkodás a Lukács Béla utcár a;1945 után ez lett a Bajcsy-^silinszky utca. Volt ugyan Bem utca,de Bem Józsefnek semmi köze nem volt a Tisza-vonal védelméhez, vagy a cibakházai és a szolnoki csatához, legfeljebb áttételesen. De erre 1945 után sem nagyon gondoltak, pedig az uj utcaneveket megállapitó bizottságban voltak olyanok,akik jól ismerték Tiszaföldvár szerepét 1849 első negyedében, dehát 1945 után fontosabb volt Rákosiról, Gerő Ernőről utcákat elnevezni, még szerencse, hogy Körösi Csorna Sándor, Kinizsi,stb. is eszükbe jutott,de pl. mér Bányai Kornélról csak hosszas javasolgatás után neveztek el utcát, Dr. Somogyi Károlyról, a szegedi Somogyi Könyvtár alapitójáról, aki Tiszaföldvárott született még ma sincs /1984/ utca elnevezve,de Rózsa utca, Nyárfa utca és hasonlók vannak. 1831-ben Tiszaföldvár 13 katonát volt köteles kiállítani irják a jelentésben. Miért nem irnak arról is,hogy 1848/49-ben 49 férfiember ment el "kiállítás" nélkül Kossuth Lajos seregébe !!! A kézirat 4. oldalán emiitett Fekecs András református kurátor /gondnok/ leszármazottja az a Fekecs Benjámin tiszaföldvári /már halott/gimnáziumi hivatalsegéd,aki őrzi ezt a kéziratot eredetiben, mint családi ereklyét. Tőle kaptuk legépelésre. Az 1834.évi nagy fogadkozás hogy a tiszaföldvári nemesek a közterhe ket birtoknagyság szerint viselik közösen a nemtelenekkel együtt
