Winter András: A fejlődéselméletről - darwinizmusról a hadifogolytáborban (1917) / 1567-2012
- 11 -V mint egy embernek, sőt generatióknak is az élettartama. Azonkívül tudjuk ma már, hogy a ma ismert növényfajok a legrégibb idők óta, amelyekből bizonyítékaink maradtak fenn napjainkig,— a legcsekélyebbet sem változtak. «éw De Vries bebizonyította, hogy új fajok hirtelen, azaz minden átmenet nélkül, az általunk ismert fajokból képződhetnek és, hogy az új fajok Jellemvonásai az utódaikra átöröklődnek, -kivétel nélkül. Nilsson pedig bebizonyította, hogy új fajták tömeges termesztésük ellenére állandóak, constant maradnak, el nem változnak. De imitt-amott ezekben a tiszta fajtákból is hirtelen új fajták képződnek, amely utóbbi tényt belföldi fajtáink tarka keveredettségének kell tulajdonítani. A végkövetkezteté s, amelyet ezekből a kisérleti eredményekből levonhatunk, csak az lehet egyedül, hogy természettudományi ismereteink mai állása szerint új fajok csa k egy úton képződhetnek éspedig mutatlo álta l, azaz új Jellemvonások minden látható külső okok nélküli fellépte által, és a képződöt t ú j fajok Összes utódaikban is állandók maradnak. «—•Ezen felfedezések által teljesen kielégítően meg van világítva a földünket benépesítő állat- és növényfajok nagy gazdagsága. Kert bár a mutatl o oly ritka Jelenség, hogy csak kevés ember figyelhette meg ezúton új fajok képződését, mégis elegendő ez az aránylag ritka új-fajképződés arra, hogy a nagyszámú fajok különbözőségét ezúton megmagyarázhassuk... ... Evvel a legutóbbi évek leszármazástani kutatásainak eredményét...elmondottam és Így a tan mai állását röviden megvilágítani megpróbáltam. " ím»Itt mondok köszönetet SzabónéyFehér Margi t biológia szakos gimn.tanárnőnek, aki volt szíves az 1917-ben írott feljegyzéseket,/előadást/, szakmai szempontból átolvasni és a szükséges rövidítéseket is megtenni. A tanulmányt,/feljegyzéseket/, közreadja: Dr.Bedey Endre
