A csépai Fertő jellemzése (Csépa) / 1564-2012

ÁLLATVILÁG Barangolásaira során soha nem felejtettem el vízmintát venni.A vizben mikroszkóp alatt kisebb állatokat fedeztem fel.Ezek közül a legkönnyebben a felemás ostorú állatkát és a füles papucsállatkát ismertem föl.Júliusban a viz teje van vizibolhákkal és piócákkal. A piócák úgy ragadnak az ember testére,mintha odaragasztották volna.Ez undorító,de hasznos is mivel régen sokan gyógyításra alkalmazták.Ezen kivül apró lárvák is felfedezhetők a vizben.Legsűrűbben a szitakötő lárvályával találkoztam. A sáskák,tücskök a fflben ugrálnak,s ha zavaró jeleket észlelnek, messzire elugrálnak.A vizibogarak is rendkivül elterjedtek.Ip;y a hátúszó poloska és a keringő bo^ár.Hétpettyes katicabogárral is lehet találkozni.A fűben találtara rá a legtöbbször.Mivel nagyon apró alig vettem észre.Rezes virá^borarat és csődördarazsat is találtam.De ezzel a két élőlennyel nem volt szerencsém sokszer találkozni.Ezen kivül még égszinkék és ezüstös bogárka a kis tfzlep e,es a rápalepke is megtalálható.Szárnyashangyák cs pókok boritjak a buckákat..! szárnyashangyákkal legtöbbször akkar találkoztam,mikor éppen eső készülődött .Ilyenkor mind egy csomóban szaladgáltak a földen,de némelyik el is repült. A tóban hal nem sok található. Inkább a már emiitett orvosi piócákat lehet észrevenni.A békék közül különösen a zöld varangyot érdemes me™emliteni.Kora hajnaltól "koncerteznek"a tó partján,és egymás után csobbannak bele a vizbe.Ezután a nádasban eltűnnek az ember szeme elől.A békapetéket a nád száránál találtam meg. leggyakoribb vizirnadár a szárcsa,a vadkacsa és a vadliba.Az utóbbiak aratáskor költöznek és e^ész évben itt élnek.A nádas szárazabb területeire rakják fészküket.Július végére kikelnek,felszáradnak a kicsik,és követik az anyjukat.A vándormadarak közül a leggyakoribb a bibic. A sárgarigó előbb itt van mint a bibié és ősz közepéig fütyörészik.A gólya és a kakukk vendégmadarak.Itt él azonban a gém és a vércse is. A 'Pertőn emlősök is találhatók.A pézsmapocok vöröses barna szinti. Bundája igen értékes.Ezért sokan vadásznak rá.Télen a bundája vastag, de márciustól kezd hullani a szőre,igy készül a nyárra.A nádasban készit magának pézsmavárat,vagy a parton fúr magának.Elég gyorsan szaporodik.Minden hónapban 5-6 kölyke születik.legnagyobb ellensége a görény.A görény barnás szinű ezért alig lehet észrevenni a fákon.Mivel itt "lakik".legjobban az öreg,odvas fűzfákat kedveli.Egy évben egyszer fial,mégpedig áprilisban.Ilyenkor 3-4 utódot hoz a világra.A görény érdekessége az,hogy ha veszélyben yan,menekülés közben a bűzmirigye segítségével irtózatos bűzt képes csinálni. A róka a Fertő egyik legrégebbi lakója.Szine vöröses,és évente egyszer 4*-lo kölyköt is képes a világra hozni.Kicsinyeivel együtt a föld alatt kifúrt rókavárban él.Ragadozó állat. Héhany évvel ezelőtt tűntek csak fői a viddisznók.Feketés szinük segítségével jól el tudnak rejtőzni a part melletti erdősávok mocsaras részében.Itt élnek ebben a mocsaras bozótban,és évente 4-6

9 csikaskis vaddisznót fialnak. A Fertő legkecsesebb állata az őz.Az ő szine is alkalmazkodott környezetéhez,mivel barna szinű.Le- yakrabban a nádasokban lehet megtalálni.Növényevő állat.Télen ha nem talál ennivalót akkor a fák tövét rágja meg.Évente 1-2 utódot hoz a világra.A Fertő melletti szőlősökben is meg lehet találni.Félénk állat,mivel sok ellen-