A csépai Fertő jellemzése (Csépa) / 1564-2012
A Fertő talajának jellemzése A tótól északra és délre okkersárgás szinű homokos vályog,nyugat on és keleten pedig a szikfoltokkal tarkitott vályog a jelentősebb. Csak a délnyugati területek felszine árulkodik arról,hogy ott régen válykot vertek.Délkeleten kissé eltér a talaj minősége.Ha mélyebbre befúrtam itt is sárgás vályogtalajt találtam,de a felső réteg egészen szürkés,kellemetlen szagú,iszapos volt a tó partján.Innen kissé távolodva jól láttszott,hogy inkább homok a felső réteg.Bz azonban teljesen világos szinbe átment,majdhogynem ki is fehéredett. A tóban nem volt mindig viz.Ezt a nyár eleji esőzések,és a nyár véaszályok szabták meg.Ha a növ nyzetet vizsgáltam a tó felszinén, akkor sokszor bokáig süllyedtem az iszapban,máskor pedig kényelme*» sen be lehetett menni egészen közelre is. A szikes talaj h; trán ya:_ A Fertő növényzete eléggé gyér.A szikes talajban na«cy mennyisé :ű nátriikraion található.Ezért termékenysége csekély.A felszinén oldható sóból,kovasavból,szódából állo fehér lepedék üli meg. Magyarország területének 8-loí-a szikes talaj »A. szikesedés a szikes talajok képződésének folyamata.A szikesedés okai lehetnek: 1,3<fs altalaj viz 2,Sós altalajrétegek 3 rHa a talaj anyaga magbomlik,akkor keletkeznek az oldható,főképp nátrium sók. á szikesedés igen elterjedt például Afrika sivatagjain is. A szikes talajok termékenysége főleg szárazság idején csekély.Ekkor a talaj a kiszáradástól megrepedezik,és a benne élő növény gyökerét széttépi.Olykor 4 centiméter nagyságú repedést is találtam, így csak azok a növények tudnak megélni ebben a talajban,melyek gyökerei mélyrehatolók,szerteágazók szinte behállúzz-.k a talajt, így ha a talaj megreped ezek a növények még képesek tovább élni. & Silke«, IOLO-I
