Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

álló katlanok, Ustházak, füstö­lők, illetve asza­ló, s beépített sparhelt is megta­lálható. Néhol kü­lön gödrökben — ma nejlonnal kibélel­ve —, a ház háta mögött cefrés göd­rök is voltak. A komplex tanyából azonban hiányzik — néhány kivételtől eltekintve — a nagyjószág és az igavonó állatok tartására szolgáló istálló, amely a parasztudvarok leg jellegzetesebb é­pítménye. A felsorolt 9. építmények már ön­3. Komplex szőlőbeli tanya, lakóházzal, szökséges melléképü­letekkel. Fő épülete a legalább háromosztatú (szoba-konyha-bor­kamra) lakóház, amelyhez még éléskamra is csatlakozhat különálló építményként vagy többnyire hozzáragasztva a fő épülethez, de külön bejáróval. Állandó fűtésre, főzésre alkalmas szabadkéményes vagy kaminos füstelvezetésű tüzelőberendezés jellemzi. A tanyán megtalálható a disznóól, baromfiól (néha kerek alaprajzú), a fél— fedeles szín vagy nádfalú, oszlopokon álló, ágasfás szelemenes tetőszerkezetű, zárt oldalú szín, a vályogból tapasztott katlanok, a földbe vájt tapasztott füstelvezetésű vagy ezt helyettesítő hor­dóba épített füstölő. Helye van a felhalmozott venyigének, lefűré­szelt, metszett gyümölcsfaágaknak is. Megtalálható a krumplis ve­rem, amely sír alakú, náddal és földdel fedett, s zöldség tárolá­sára is szolgál, s legjellegzetesebb építményként a féltetők alatt álló tüzelőberendezések. Ez állhat egyetlen kemencéből, ahol té­len-nyáron kenyeret süthetnek, gyümölcsöt aszalhatnak. Kiegészít­heti főzőpadka, illetve katlan is. De alkothat az egész egy külön szabad ég alatti tüzelőrendszert is, amelyet csak féltető véd. Ek­kor a kemence, fő­zőpadka és a kat­lan mellett külön­kép. Szőlőbeli komplex tanya utcai kapuval. Tiszakürt, Öregszőlő. 1976 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom