Szabó László - Béres Mária: A Tiszakürti Arborétum területén megvalósítandó tiszazugi hagyományos gyümölcs és szőlő kultúra telepítésének anyagi támogatására benyújtott pályázat és a hozzá tartozó térkép mellékletek (1991) / 1561-2012

HAGYOMIUMYQS SZöLö- ÉS GYÜMÖLCSÖS KERT A TISZAKÜRTI ARBORÉTUMBAN A Tiszakürti Arborétum megyéánk egyik legszebb ter mészetvédelmi területe, amelyet jelentős területtel, nagy anyagi áladozattal fognak böviteni az elkövetkező évtizedekben. Szüksége van erre a Tiszazugnak, hiszen e kistáj az Alföld legpusztulóbb vidékeihez tartozik. A táj idegenforgalma, a lakosságnak némi segitséget jelentene, uj lehetőségeket, s ez az objektum egyik legvonzóbb idegenforgalmi látványosság is. Tizenöt éven át - 1971-1985 között - végeztünk országos figyelmet is keltő történeti-földrajzi-néprajzi vizsgálatokat a Tiszazug falvaiban,s jelenleg is folynak erre alapozott szociológiai vizsgálatok. Ennek során megállapítottuk, hogy a Tiszazug egyik alapvető bajokozója az, hogy a a mult század utolsó harmadától kibontakozó kisparcellás szőlő- és gyümölcskultúráját, amelybe a szegényebb sorsú lakosság egész jövedelmét befektette, - mikelött kamatozott volna, a szocialista nagyüzemi koncepció eltörölte a föld szinéröl,megfosztva ezzel a várható plusz jövedelemtől a befektető lakosokat és utódaikat, tönkretéve a kisüzemi, igen fejlett szintet elérő, de hagyományosan folytatott szölöés gyümölcstermesztést. Munakaközősségünk még az utolsó évtizedben, a végső pusztulás előtt (1975-1980) sikerült ezt a kulturát tudományosan feldolgozni,eszközaanyagát begyűjteni, a pusztulásra itélt szőlők, gyümöcsösök, s épitményeik felmérését elvégezni, megörökíteni a jóvátehetetlen pusztitás buldózeres technikáját. Ekkor vetődött fel az az ötlet, hogy legalább egykis te rüléten megőrizzük a hagyományos szőlő- és gyümölcskultúrát, egy helyre telepitve azokat az ellenálló, olykor félvad fajtákat, amelyek a kétszintes (szőlő és gyümölcsfa) művelést jellemezték. Erre sem a termelőszövetkezetek, sem a település akkori vezetői nem tudtak vállalkozni, minden jószándékuk ellenére. A begyűjtött tárgyi anyag rstaurálás nélkül a tiszaföldvári Földrajzi Muzeumba került, dokumnetéciója, több kiállitás képes tárgya pedig a kunszentmártoni Helytörténeti Gyűjteményben és a munkát is szervező szolnoki Damjanich János Muzeumban van. A mult évben Tálas László, a Tiszakürti Arborétum vezetője örömmel fogadta tervünket, s lehetöseget adott arra, hogy egy 4-5 ezer négyzeteméteren újra telepitsük és egyben az arborétum szereves részévé tegyük a hagyományos szőlő- és együmölcsöskertek faanyagát, illetve egy külön részben az ártéri gyümölcsösök tiszamenti fafajtáit is elhelyezzük. Egyben megépitsük megfelelő hagyományos technikával azokat az épitményeket, amelyek e szőlőkultúra szerves részei. A helykijelölés máér megtörtént, a vadalanyokat Béres Mária, a muzeum Természettudományi Osztályának vezetője Ceglédről beszerezte és tavasszal megkezdődik ezek iskolázása, ojtásra való elökészitése. Elkészültek az épületek telepitési tervei is a Damjanch Muzeum és a szolnoki Tervező Iroda munkatArnai nalf munká iáként (Pár Nándor. a fiándnr.