Orczy kastélyok és kastélyparkok Újszászon (2012) / 1554-2012

A katonaságtól való kilépése után az irodalmi munkásság felé fordult figyelme. "A bugaci csárda" című költeményével a szentimentális költészet korában az alföldi tárgyak felfedezője. 1767-ben Abaúj vármegye főispáni székébe került, 1780-ban a Tisza-szabályozás királyi biztosa, majd az egészségügy megbízott királyi biztosa lett. 1783-ban - akkor még Pest városfalain kívül, a mai Üllői út mentén - három egymás mellett lévő telket vásárolt meg vadászat céljára. A birtok nagyrésze hasznavehetetlen homokos puszta volt, értéke a tó és a mellette lévő fás-ligetes csoport.

Orczy Lőrinc idősebbik fia László, 1784-ben követte apját az Abaúj vármegyei főispáni tisztben, majd később tikostanácsossá nevezték ki. 1790-ben Orczy László vezetésével fogadta és kísérte a várba a Bécsből Budára elindított koronát a nemesek nádori bandériuma. Az \ óbudai határnál Orczy László fogadta a Nádort. Apja által vásárolt pesti birtokán a kornak megfelelő tájképi stílusban megfogalmazott kert létesítését szorgalmazta, valamint az 1790-es évek elején több épületet emeltetett itt.

Orczy László vállalkozása volt az első az Alföld homokos-löszös területeinek meghódításában. A kert kivitelezését Petri Bernhardra bízta (8. ábra). Orczy László az 1800-as években megnyitotta kertjét a főváros lakossága előtt. Nem vált közkertté, de napközben korlátlanul látogatható volt. A kerthez tartozó bővizű forrás fölé emelt Illés-kút vallási szertartások helyévé vált, majd a pestisjárvány idején friss, tiszta ivóvízzel látta el a környéket és a vári udvart. 1817 és 1820 között itt épült meg az ország legnagyobb és legszebb üvegháza. 1829-ben a családtól megvásárolták a pesti birtokot a Magyar Tisztképző Intézet számára. A család ekkor költözött le Újszászra, ahol eddig csak időszakosan tartózkodott.

Orczy László testvére, József figyelme az ipari tevékenységek felé irányult. 1780-as években Szabadkán, a palicsi tó partján szódagyárat létesített, továbbá Párádon a timsóüzemek alapítója volt. Párádon már 1785-ben gyógyfürdőt szándékozott létesíteni, ami azonban akkor nem valósult meg.- 8 -