Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

1. Bevezetés Az irodalmat áttekintve megállapítható, hogy az állattani kutatások között - a világ sok más országához hasonlóan hazánkbein is a madártané a vezető szerep, kutatottságát és népszerűségét tekintve egyaránt, s ehhez képest a többi szakterület - így az emlőstan is -, lépéshátrányban van. Ez a vezető szerep azonban egyben úttörő szerep is, mivel egyfelől népszerűsítő tevékenységével, s ezen keresztül immár társadalmi erejével kiszélesíti a lehetőségeket a többi terület előtt is, másfelől pedig egy sokrétű kapcsolatrendszeren keresztül inspirálója s egyben haszonélvezője számos más kutatási terület eredményeinek. Ilyen szoros kapcsolat, kölcsönösség tapasztalható az emlőstan és a madártan között a baglyok táplálkozás vizsgálata esetében is. Ezt a témát vizsgálva a madártanban jelentős táplálkozás-ökológiai munkák születtek, az emlőstanban pedig a felgyülemlő hatalmas anyag nagyszabású faunisztikai, szisztematikai és ökológiai vizsgálatokat tett lehetővé. 2. Témafelvetés és célkitűzések A bagolyköpet vizsgálatoknak Magyarországon is jelentős hagyományai /C-reshick, 1911,1924./ és eredményei /Schmidt, 1965,1966,1967,1968,1969,1970 a,1970 b,1974 a/ vannak, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok raegye területéről igen szűkösek az információk. Nagyon kevés adat ismeretes a megye gyöngybagoly állományából /Kalotás,1987./. Az emlőstani irodalomban sem sokkal jobb a helyzet. Főként régebbi adatokat találhatunk Vásárhelyi /1932./ munkájában a Jászságból.