Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

mában. Ezt a homogenitás vizsgálat eredménye is alátámasztja, mivel a két minta szignifikánsan /P=5%/ különbözőnek mutatkozott. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a nagyobb, s gyakran épebben maradó koponyák mentén az ezeket tartalmazó köpetek sokkal könnyebben törnek el, mint az ilyen csontokat nem tartalmazók. Ezen észrevételek alapján megállapítható, hogy módszertanilag helyesen akkor járunk el, ha a vizsgálandó mintába az ép és törött köpeteket válogatás nélkül, egyaránt felvesszük. Ezáltal a szisztematikus hiba lehetősége csökkenthető. Miután a homogenitás vizsgálat már a két leginkább hasonló összetételű minta tartalma közt szignifikáns különbséget mutatott ki, a további számítások mellőzésével kijelenthető, hogy a gyöngybaglyok táplálék összetétele mind térben, mind időben statisztikailag igazolhatóan változik, alkalmazkodik a mindenkori kínálathoz, s ez a köpet analízissel nyomon követhető. 6. Következtetések A 4. fejezetben már utaltam rá, hogy milyen jelentősége van a vizsgálandó minta nagyság- és az alkalmazni kívánt elemzési módszer átgondolt, előzetes meghatározásának. Tény, hogy minél nagyobb a vizsgált minta, annál nagyobb a rá alapozott becslés pontossága, azonban az is vitathatatlan, hogy a pontosság növelése csak a minta elemszám - s így a ráfordítások - hatványozott növelésével lehetséges. Mint Southwood /1984/ megállapítja; „hosszú távon többet tudunk meg az állatok ökológiájáról újabb területek vizsgálatával, újabb becslési eljárásokkal, vagy további mintavétellel, mintha a pontosság nagyon magas szintjét erőltetnénk". Ezeket figyelembe véve és az előzetes minták eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a baglyok táplálék összetéte-