A kiskörei duzzasztás hatása a környező területek talajvízhelyzetére (1989) / 1544-2012
- 15 üázisksutak, amelyeknek vízjárását, tehát elsősorban a természetesnek vett körülmének, a meteorológiai paraméterek, a környezetükben lévő növényzet, és az illető terület geológiai adottságai befolyásolják. Ha összehasonlítjuk két területen a talajvizkutak vizjárását, aboan az időszakban, amikor feltehetőleg a befolyásolt kut vizjárása is még természetes hatásokra állt elő, akkor azt kellett tapasztalnunk, hogy a befolyásolásmentes időszak átlagos vizállástól való eltérései jól megegyeztek. A báziskut vízjárásától való eltérések a nem természetes hatásokra bekövetkező változásokat mutatják. Megkíséreltük összehasonlítást végezni az ország más helyein kialakult talajvizjárás, és a kiskörei környezet hosszú észlelési idősorral rendelkező talajvizkutjainak vizjárása között. Ehhez a vizsgálathoz kiválasztottunk az ország különböző pontjairól 9, ismerten zavartalan vizjárású kutat, 7-et a Űunántulról, 2-t a Huna-Tisza-közéről: 1. 126 Fehérgyarmat 4. 20C Füzesgyarmat 7. 469 Tótkomlós 2. 156 üjszentmargita 5. 3 o 8 Kenderes 8. 8o7 Fülöpszállás 3. 234 Püspökladány 6. 337 Cibakháza 9. 845 Kalocsa Ezeknek a kutaknak az 1941-1988. észlelési időszakra vonatkozó éves közép vizáll ás idősorait olyan in ódon transz formáltuk,hogy levontuk a vízállásból a sokéves időszak középértékét, és elosztottuk az igy kapott adatokat a középértékre vonatkoztatott szórással. A most már zérus középértékű, és egységnyi szórási idősorokat a 1o.ábrán , közös grafikonban ábrázoljuk. Vastag vonallal tüntettük fel a 9 adatsorból képzett átlagokat. Tekintettel arra, hogy a kiválasztott helyek talajvizei között nem állhat fenn hidraulikus kapcsolat, és más, a talajvizállást esetlegesen befolyásoló hatások pedig nem jelentkezhetnek azonos módon és időben, e1 foganna tjük, hogy a 9 állomás átlaga kizárólag a természetesnek vehető tényezők eredményeként lejátszódó vizállást irják le. Az átlagvonal alapján megállapítható, hogy az 19 4o-41, az 1966-67, az 197o-71, és az I975-3o. evekre a rendkiviil magas, az 1948-52-es évekre a rendkivül alacsony talajvizállás jellemző, de megállapítható, hogy 1956-57-ben is átlag feletti magas talajvizállá-
