A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

A Tisza és a Körös oldalazó eróziójukkal nagymértékben letarolták a Tiszazug főként az Alsó-Tiszazug lösz- és homokfelszíneit, és a saját üledékeikkel feltöltötték azt. A mai helyére igyekvő Tisza ekkoriban választotta el egymástól a két, korábban összefüggő tiszazugi homokvidéket. Az ős-Tisza egykori kanyarulatainak maradványa a Bába-tó, a Hangács és a Csépai-fertő (DÁVID 2003). A folyók meanderező munkája során számos földnyelv, ún. „félsziget" ill. „sziget" keletkezett a peremi részeken. Ezeken az ármentes térszíneken jöttek létre az első emberi telepek, és itt találhatóak a mai települések ősi magjai is (Szelevény, Csépa, Tiszasa, Tiszaug, Tiszakürt, Tiszainoka, Cibakháza, Tiszaföldvár). A Tisza és a Körös a mai futásirányát körülbelül 10-12 ezer évvel ezelőtt vette fel, de a jelenlegi térképen ábrázolt helyüket csak a XIX. század derekán meginduló folyószabályozási munkálatok során jelölték ki (MEZŐ 2003). Az ős-Tisza elhagyott medrében folyik ma a Berettyó, Kunszentmárton és Csongrád között pedig a HármasKörös. A Körös jóval kevesebb vize azonban nem tudta kitölteni a medret, így bevágódott és kicsipkézte azt. így keletkezhetett akkoriban a Cserkehalomtól keletre fekvő Nagy-ér és a nyugatra levő Görbe-ér, a Szelevénytől északnyugatra fekvő Dömötör-ér és a délnyugatra fekvő Vadas-ér, melyeket később levágtak a folyóról (DÁVID 2003). A folyószabályozások során levágott meanderek élénk színfoltjai a tájnak, a mintaterületen találhatóak a Betekintsi Holt-Körös, a Kerekeszugi Holt-Körös, a Gyigérzugi Holt-Körös, melyeket a későbbiek során mutatok be. r 3.2. Éghajlatának jellemzői A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz éghajlati övezetek határán terül el a mintaterületem. A négy kistáj éghajlati viszonyai ebben az esetben homogénnek tekinthetők, mivel a határzónák érintkezési területeiről van szó (a Tiszazug éghajlatával jellemzem az egész területet), a meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Felhőzete csekély, a borultság évi átlaga 50%-os. Az évi napfénytartam 2100 óra, vagy e fölötti, ami az országban az egyik legmagasabbnak mondható. A tenyészidőszak napfénytartama (április-szeptemberig) meghaladja az 1500 órát. A hőmérséklet évi járása szélsőséges. Az átlagos évi hőmérsékletingás 23-24 °C. Az évi középhőmérséklet 10,210,4 °C. A legmelegebb nyári maximum hőmérsékletek átlaga 36 °C, a leghidegebb téli minimumoké -18 és -19 °C közötti. A januári középhőmérséklet +1, -1, -2 °C körül alakul, 4