A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

6.3. A mintaterületen található élőhelyek jellemzése 6.3.1. Az élőhelyek százalékos megoszlása A vizsgált területen belül az élőhelyek százalékos megoszlását az 1. ábra mutatja (értékek: 1. táblázat). Szomorú, hogy az ország egykor vizekben gazdag területének ma már csupán összesen 3%-át teszik ki a vizes élőhelyek, mely tartalmazza az élőfolyó, a holtágak, a kubikok vízfelületeit is. Ez az arány a csatornákkal együtt sem haladja meg az 5%-ot. Az első katonai térkép szerint 200 éve még a felszín akár 10-20%-át boríthatta víz. A vizes élőhelyek csökkenését legtöbb esetben az ember okozza. Mialatt a témával foglalkoztam több jelentősebb vizes élőhely teljes megsemmisülésének voltam szemtanúja. A szelevényi gát mellett például, amikor 2 hét múlva újra kimentem a terepre, már nem találtam nyomát sem a kanalas gémeknek (Platalea leucorodia), szárcsáknak (Fulica atra), fekete gólyáknak (Ciconia nigra) táplálékot nyújtó hatalmas méretű, szép környezetű kubikgödörnek. Lecsapolták és beültették fenyőfákkal, mert jelenleg nincs más megélhetési forrásuk a szelevényieknek. Az utóbbi 3-4 évben erdőgazdálkodás intenzitása növekvő tendenciát mutat nemcsak ezen a területen, hanem más helyeken is. A nemes nyarak fiatalos telepítései egyre „szaporodnak", melyek 2 évnél fiatalabb telepítések. A nemes nyarasok az • beépített terület • felhagyott parlagos mocsárrét és jellegtelen üde gyep • fiatalos telepítések (nemes nyár és egyéb hazai nyar fajok) • fűz-nyár ligeterdő • gyalogakácos I gyümölcsösök és különálló gyümölcsfák I keményfás ártéri erdők, kubikerdők • keményfás jellegtelen erdő • kiskertek • magassásrét • mocsárrét • nádas, gyékényes • nagytáblas szántó • nemes nyaras • őshonos fafajú facsoport • telepített tölgyes I tölgy-szil-koris ligeterdő • vágásterületek • virágkákás, csetkákás, mételykórós, hídőrös "törpenádas" • vizes élőhelyek 1. ábra. Az élőhelyek százalékos megoszlása 40