A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

5. A HOLTÁGAK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS JELLEMZÉSE 5.1. A holtágak típusai A holtágakat keletkezésük szerint két típusba sorolhatjuk: voltak olyan túlfejlett folyószakaszok, melyek az anyafolyóról természetes úton fűződtek le, és vannak, melyek a folyószabályozások idején kanyarátvágással, mesterséges módon keletkeztek. A természetes úton lefüződött mederrészeket szakmai körökben morotvának nevezik, viszont általánosságban mind a két csoport tagját holtágnak hívjuk. Dolgozatomban a holtág fogalmat használom minkét típus megnevezésére. A holtágak keletkezését és korát az esetleges beavatkozások előtt mindig figyelembe kell venni. Fontos tényező a holtág anyafolyóval való kapcsolatának mértéke is, például milyen távol van tőle, valamint hogy a mentett oldalon vagy a hullámtéren helyezkedik-e el az adott holtmeder. Ezen az alapon kétféle holtágtípust különböztetünk meg: a mentett oldali és a hullámtéri holtágtípust (de néhány holtágnak van mentett oldali és hullámtéri része is). Összességében csak kevés holtág található a hullámtéren. A holtágak többségének teljesen megszakadt a kapcsolata az élővízzel, a kiszáradás veszélye fenyegeti őket. Fontos megjegyeznünk, hogy minden holtág önálló életet él, sajátos ökoszisztémával, élővilággal, „fejlődéstörténettel" rendelkezik (FEKETE-SEBESVÁRI 2004). Ezt a különbözőséget a holtágak megőrzése érdekében tett intézkedések tervezésénél is nagyon fontos szem előtt tartani. A holtágaknak többféle hasznosítási formája létezik, jobb esetben turisztikai és rekreációs célokat szolgálnak ki, de többségüket horgászvízként, öntözővízként, belvíztározóként hasznosítják, nádasaikat aratják, vagy akár vadászati célból vízi szárnyas telepeket is létrehoznak mellettük. A fokozottan védett, jelentős természetvédelmi értékekkel rendelkező holtágakat „szentélytípusú holtágaknak" nevezzük. 5.2. A hullámtéri és mentett oldali holtágak rövid összehasonlítása A hullámtéri holtágak vízforgalmát döntően a folyó vízállásváltozása határozza meg. A természetesség és ökológiai értékek szempontjából előnyösebb helyzetben vannak a hullámtéri holtágak, melyek a vízkészletük rendszeres megújulásával megtartották az 23