A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A Hármas-Körös folyó mentén Öcsöd és Kunszentmárton közötti jobb parti ártéren négy holtmeder található, melyek közül az egyik (Kékeslaposi-holtág) egy fenyő-nyír kori Ős-Tisza meder. Ez az ősmeder földtörténeti, tájökológiai szempontból igen jelentős értéket képvisel, mivel az Ős-Tiszának ez az utolsó jobb parton megtalálható ilyen korú meandere, de emellett kiemelkedő természetvédelmi értékekkel is rendelkezik. A meder helyzetéből arra következtethetünk, hogy körülbelül 10 000 éve a Körös ennek vonalában torkollhatott a Tiszába, és hogy Kunszentmárton és Csongrád között jelenleg a HármasKörös a Tiszának egy kiszáradt ágában folyik. A Kékes-lapos egyben négy kistáj határzónája is, maga az ősi meander még a Körösszöghöz tartozik, de a tőle északnyugatra fekvő területek a Tiszazug, északkeletre a Szolnok-(Mező)túri-sík és a Hármas-Körösön innentől felfelé lévő ártéri területek pedig már a Hármas-Körös ártér kistáj részét képezik. Az élőhely felmérés- és térképezés rávilágított a mintaterület élőhelyeinek sajátos értékeire, a természetességi vizsgálat pedig a vizes élőhelyeket, azon belül is főleg a holtágakat és környezetüket érintő problémákat hozta a felszínre. A tanulmányban összegeztem a tájra vonatkozó ismereteket, és mindezen ismeretek alapján javaslatot teszek az élőhelyek megőrzésének lehetőségeire, és a terület kutatásának további irányaira.