Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszaföldvár, 1976) / 1514-2010

jelölt meg a nyelvszokás, a nyelvhasználat névvel. Példa: Utasi-saro

k; J-T la -sark

a nevek egy tereppontot jelölnek, más-más hangulatú néwel. A sorszámozás a belterület észak i részén kezdődik , és a számok balról jobbra haladva növekszenek, azaz a belterületi térképen annak jobb alsó részén találjuk a legnagyobb sorszámot. Ezt a módszert alkalmazzuk a külterület térképének sorszámozásakor is. A. számozás folyamatos. Nem szabad al~ vagy törtszámokat használni. Az összefoglaló értelmű neveknél jelezni kell, hogy hányas sorszámú nevek tartoznak alá. C/ A terepen végzendő munkák Mivel ez a munka az adatközlők kérdezgetését, vallatását jelenti, nagyon fontosnak tartjuk az adatközlők jó megválasztását. /K

or szerint elvileg akár a 7 éves gyermek is lehet jó adatközlő./ Az egyéb megyék tapasztalatai szerint a legjobb adatszolgáltatók a középkorú / 40- 50 éves/ parasztemberek, s közülük is főleg azok, akik nek a iidtar legkülönbözőbb pontján volt földjük. Sok névről tudnak a falu legidősebb emberei is. Az újabban keletkezett nevekről pedig a fiataiauoaK /25—35 évesek/ tudnak megbízható felvilágosítással szolgálni. .. i-, tjcibban keletkezett nevek pontos összegyűjtése érdekében meg keil hallgatnunk a legfiatalabb korosztály képviselőit is. Jászberény minden valószínűség szerint a gyermekek alkották a Maci-ov

i nevet, mivel maciszobor áll az óvoda előtt. De nagyon könnyen születhet a K!aa,yiskol

a diáknyelvi megnevezéseként Nagyis

i név is. Kiváló adatközlők foglalkozásuknál fogva a volt mezőőrök, csőszök , időkerülők, erdészek, postások, fuvarosok, kiterjedtebb puszták ti /anyagát pedig a volt pásztorok ismerik igen jól.