A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010
1./ örülnek, hogy a vasúti kölcsön befolyó összegének egy részét csatornák építésére használja fel a kormány. 2./ A hazai viziutak összekapcsolása mellett ezek a csatornák n a gyakran annyira fzükséges öntözésre épitendőK volnának« — w 3./ A kérvény főleg két csatorna fontosságát emeli ki : •/ A Dunát Pest alatt a "'iszával összekötő és Csongrádnál torkolló csatorna, amely a Felső- és Közép - Tisza-vidék hajójáratainak biz tositana legrövidebb utat a fiúvaroshoz, s ezál— tal Magyarország kereskedelme is jobban virágoznék* b/ A másik tervezet szerint egy csatorna '''okaj körül kiszakadván, a "ifzából a Körösbe volna vezetendő w; ez a csatorna a Pest - csongrádi csatornával lenne kapcsolatban.Ezen nemcsak gabonaféléket lehetne szállítani, hanem építőkövet, • ' épitő- és tűzifát 8tb. Igy'az alföldi városok közötti kőutépitkezés is meggyorsulna és olcsóbb lenne* ' * , E két csatorna megépitése, — hangoztatja a folyamodvány, — több százezer hold föld öntözését, tenné lehetővé, igy n afzály által több évben érzékenyen sújtott Alföldnek, a czélba vett öntözés általi termékenyítése végett, orfzágos érdekből -— méltán legfontosabbnak jelölt Pest Csongrádi csatorna tervről mely a ""ifzának a Dunával öszfzeköttetését» a fentebbitől eltérő u*on hozná javaslatba* egyelőre mellőztetni kérjük, különösen pedig mellőztetni kérjük. azérjfeind a Masaa Kormány* mind az orsságos gyűlés által — és pedig nem csak a 8C7-ik October 10-ik __ de már ez előtt 27 évvel is leg alkalmasabbnak és sürgősen kinyit and ónak elismert Pest Csongrádi orfságos központi csatorna vállalatot, a s nem pedig ott* hol a közlekedés mindert szervével nrgybőséyben rendelkező Szeged városa a Dunával közvetlen hozatott összeköttetésbe...» ( A kérvény szövege rendkivül bátor ! Figyelmezteti a kormányt arra, hogy " Nem válrlhat felelősseget a M. Kormány a* orfzá^os kölcsönnel oly czélra fordításáér t. mellyel a központi közlekedéstől majclnam teljesen elzárt felsőbb tifzai vidékek érdekeinek há* térbe fzoritásával csak egyes* különben is kedvező kereskedelmi és ipar visznuj okkal oiró városoknak —- .JLvtUÓ kedveaasnyekksl rcszesitése eszközöltetnek; mert az ofztó igazság és az orfzágos érdekek azt, követelik, hogy nem csak egyes kiválta ságos város bírjon a közlekedés mlnd«Q. ki telhető szervéfrel; hanem más kiterjedtebb vidékek kereskedelmi érdekei ls felkaroltassanak, —főleg miden azok» a vasúti háló zattól majd nem teljesen elűzettek. — Fenti alapos, konkrét érvelő sorok után hivatkozik'a kérvény az 1840-41.évi tervekre, rendeletekre a Duna- "isza csatorna tervével kapcsolatban* Ezzel is bizonyítani akarják, hogy a csatorna jóval rövidebb lenne csongrádi, mint szegedi torkolattel, — igy olcsóbb is, — de ugyanakkor gazdaságosabb is, " sőtt Erdély is. közlekedése ifcara és kereskedelme nevezetes lendületet nyerne, —" nem szólva Csongrád, Kecskemét, Nagykőrös stb. vidéke ön +özésórol, a Ferenc - csatornánál jóval rövidebb összeköttetésről a "isza és Pest között, h kérvény bebizonyitja, hogy a csongrádi torkolat Szegednek sem rossz, viszont a csongrádi torkolattal jóval nagyobb éa eddig majdnem teljesen elhanyagolt országrísz jutna előnyösebb szálli+ási lehetőségekhez. A kérvény kiemeli — az akkori gabonatermelés döntő fontosságának következményeként — a középkorból már jól ismert Böldi rév jóval nagyobb alkalmasságát a szegedi viszonyok felett / rakodás, tároló helyek stb./. - - - < ""iszaföldvár, 1961. évi julius 4-én <> Me^je^yzés ; Az aláhúzott részek idézetek az eredeti helyes- /:Dr. Varga Lajos muzeumvezető, misza£öldvár, Írással és néhol az eredeti Kossuth La.jos utca 34. szám:/ értelmetlenségekkel.
