A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010
- 3 a földmiivelé s /gabona,takarmány, szőlő,gyümölcs,veteménykulturák,stb./ összeszorítja az állattartás-állattenyésztés területi körét, szükség van j közlekedésre, hogy árut szállíthassanak, kereskedhessenek. "Fo áruk": gabona, állst, gyapjú, bor. Kisebb mértékben /a Tiszazug térságébői:/ a hal, met, káposzta, burgonya, gyümölcs, pálinka, dohány,birkasajt,stfc. Csongrád földrajzilag energikus helyen teleptilt :itt von a ICöröa torkolata, közelében a már Anonymusnól is említett Böldi-rév, az évezredes Bökényi-rév a Tiszazug és Szentes térsége között a Hármas-Körösön /a közép korban Derék-Körös a neve/. Maga Csongrád települése pedig különböző termelésű /telaju/ területek összeszögellésében van:szikesek, barba mezőségi talajok, félig megkötött futóhomok, folyami áradásterületek, réti talajok. Eléggé messze van Szolnoktól, Kecskeméttől, más alföldi városoktól,hogy városi rangján maga is bizonyos fokú polgárosodást érjen el a XIX.száz4d közegére. Maga az egykori "Feketevár", - amelynek szláv nevéből azármafcik a Csongrád földrajzi név, - már mutatja egykori fontos tranzithelyzetat a vaskor /kelták/, a római kor /praelimese a dunai limesnek/ és a népvándorláskor idején is. - - - Nem véletlen tehát, hogy "Csongrád városa Tanácsától" indul ki az a kezdeményezés, hogy a tervezett Duna-Tisza-csatorna tiszai torkolatát Csongrád mellé helyezzék és ne Szegedre. Szeged már kapott vasutvonalat, míg Csongrádot és tágabb térségét elkerülik /akkor t/a vasutak. "Nem nézhette városunk /ti. Csongrád/köfcönnyel,midőn az eddig tervezett vasúti hálózatok keretén kivül esik, talán örök időkre, hf>gy ez ipar és forgalom ezen egyetlen eszközeit /így ! Többeszámban !/ is ismét elveszítse /Célzás a vasutvonalak tervezésekor felmerült éles vitákra és posztfeudélis érdekekre/, sietett tehát a szándékolt szegedi vonalnak kivitelét háttérbe szorítani és amennyiben rögtönözve lehetett, a magas Minisztériumhoz beadott folyamodásában a csongrádi vonalnak a szegedi feletti előnyét kimutatni, és ezt egy küldöttség által felterjeszteni". Mindezt - más fontos mondanivalókkal együtt - 1867.deczember /cz-vel/2-án kelt 336./8€7.I»SZ. alatt irja a Csongrád Városi Tanács a Tiszaföldvári Községi Tanácshoz. Az átirat célja a "szövetkezés" volt egy "bizottmány" megalakítására, hogy több város, község és földbirtokos közösen käxttss járjon el a csatorna csongrádi torkolata érdekében, - Csongrád város/ínak már járt, egy küldöttsége Pesten /akkor még nincs 3udapest !/ s "A magas kormány és több befolyásos férfiak részéről biztató válaszszal és aaon utasítással érkeztek meg küldötteink, hogy egyetértve több érdekelt városok, községek és nagyobb földbirtokosokkal, alakítanánk egy bizottmányt, testületet, mely a Pest-Csongrádi vonal készítésénél, a helyi érdekekre mért intézkedésekre nézve, a kivitelnél a magas kormánynyal magát folytonos érintkezésbe tegye ós tartsa". Ezt a fenti "bizottmányt" tehát Csongrá városa alakította, s most Gyovai János csongrádi helyettes biró felkéri Tiszaföldvárt, hogy ott is ".....kebelükben helyi érdekeik figyelemmel tartása végett, siessenek egy fiók bizottmányt alakítani, és
