Egy nagykunsági származású orvoskémikusról (Tiszaföldvár, 1987. szeptember 2.) / 1509-2010
- 2 Györffy István : Nagykunsági Krónika. 3. kiadás. Karcag, 19Ö4. 93. 1. Dr. Réti Endre ; Nagy magyar orvosok. 2. kiadás. Bp., 1953. 65. 1. Tóth László : =[H. Tóth Imre] Egy régi orvos Karcagról. Jászkunság XXVIII /1982./ 4. 38-40. 1. A felsorolt Carceusra vonatkozó szakirodalomból elsősorban Györffy István utalása volt az, amely figyelmet újra erre az ismeretlen nagykunsági orvosdoktorra irányította. Azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy sem Carceus Márton életútját, sem tudományos munkásságát nem ismerjük kellőképpen. Az alábbiakban részben a rendelkezésre álló források, részben Carceus Márton néhány müvének elemzése alapján felvázoljuk pályafutását és kisérletet teszünk tudományos munkássága jellemzésére és értékelésére is. Karcagujszállási Márton büszkén vallotta magát Cumano-Hungarus-nak, azaz kun-magyarnak. Ezért helyénvaló, ha életrajza felvázolásánál szűkebb hazája, a Nagykunság XVI-XVII. századi viszonyaiból indulunk ki. A kunokat a tatárjárás után 1246-ban IV. Béla telepitette le Magyarországon." Befogadásuknak két feltétele volt, amelyek szorosan összefüggtek egymással: a letelepedés és 2 a keresztenység felvétele. Mindkét követelmény teljesítése hosszú időt vett igénybe: keresztényhitre térítésük csak a XVI. század közepén történt meg és meglehetősen külsőleges volt. Nagyjából erre az időpontra tehető állandó meg3 telepedésük időpontja is. Kun László két kiváltságlevelében megerősítette, hogy a kunoknak a nemesekkel egyenlő 4 kiváltságaik vannak. A mai Nagykunság területét az Olas nemzetség tagjai szállták meg és népesítették be. E nemzetség szállásterülete alakult át a XIV. században Kobászszékké, amely a Nagykunság székhelye volt egészen a település 1863. évi végpusztulásáig. Szerepét Karcagujszállás vette át, amelynek lakói csak 1506 táján^ költöztek a város pai helyére. Az uj helyen templomot is emeltek, ami a település központja lett. A régi Nagykunság lakóinak élete lé-