A halfauna vizsgálata a Hortobágy - Berettyó-főcsatornán (1985) / 1500-2010

u.Aoe.^. A halfauna vizsgálata a Hörtobágy-Berettyó főcsatornán Sallai Zoltán /íurkeve/ A Hortobágy-Berettyó főcsatorna valójában egy folyó. A „főcsatorna" nevet az 1890-re befejeződött folyószabályzások után kapta. A Bucsától lefelé eső szakasza az ős-Berettyó medre. A mai Berettyó Bakonszegtől a Sebes-Körösbe történő torkollásáig tart és itt kanyarodott, Bucsa irányába, innen folyt tovább Ecsegfalva, Mezőtúr felé. Mezőtúr után folyt bele a Hármas-Körösbe.Az Ős-Berettyót régebben Tur folyónak is nevezték. Innen származik a települések neve is: íurkeve, Turkedd, Mezőtúr. A szabályzások során levágták a Bakonszegtől Bucsa felé kanyarodó ős-Berettyó ágat és uj medret ástak neki a Sebes-Körösig. Ez a mai Berettyó folyó. Bucsánál szintén levágták a Bakonszeg irányéból érkező részét és összekötötték a Hortobágy folyóval. Innen kapta a nevét: Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A Berettyó szabályzása szükségszerű volt, hiszen árvize többször elöntötte a környező településeket. Ilyen nagyobb árvizekről emlékezik meg Vadász Pál a Turkevéről irott helytörténeti dolgozatában: az 1816-os, mely a város belterületét is elöntötte és az 1830-as, mely ellen a Berettyó laposánál a turkeveiek védtöltést épitettek. Ez a védtöltés Turkevében még ma is megtalálható. A Hortobágy-Berettyó árvizvédelmi töltésen belül eső területe 96 ha-t foglal magába. A főcsatorna magvát a Borz-Ecsegfalva-l'urkeve településeket összefogó Ecseg-pusztai rész adja. A Szolnok megyei 'l'anács ezt a területet 1984-ben Ecseg-pusztai Természetvédelmi