Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
barlangban, mind a fölötte lévő felszínen fix pontokat helyezzenek el, melyek segítségével pontosabb térkép készíthető a barlangról, valamint a félszíni pontok alatt azonosíthatók legyenek a barlangi pontok. A mérési adatok feldolgozásában segítséget nyújt az ATOMKI számítógéppel. A méréseket Németh Gyula vezette. 2 J Néprajzos Létszámban a második legnagyobb csoport. Munkájukra a csoport néhány tagja előre készült, az előző néprajzosok által gyűjtött anyag tanulmányozásával. Gyűjtést Bükkzsércen folytattak Az anyagot magnószalagra és filmre rögzítették, és jegyieteket készítettek Fő témájuk az udvarlási és lakodalmi szokások gyűjtése volt. A gyűjtött anyag féldolgozása, rendszerezése folyamatban van. A csoportot Jobbágy 1 Zsigmondné vezette, ő vállalta az anyag feldolgozásának irányítását is. 3./ Biológus A 2, olykor 3 főből álló csoport az Odorvár déli és keleti oldalán végezte munkáját. Az előző évben Pintér Márta pikkelypáfrányokra vonatkozó megfigyeléseket végzett. Ezt folytatta Holler Olga, Lengyel Zsuzsa és Hir Ágnes. Kovácsné Pintér Márta a táborba látogatása alkalmával vázlatosan körvonalazta a tenni valókat. /Június 29-én mondta meg, hogy nem tud jönni a táborba./ A tábor második felében a cserszömörce elterjedésére vonatkozó megfigyeléseket, számlálást is végeztek. Munkájukat Németh Gyula irányította. 4./ Rádiós Már 1974 óta voltak szórványosan megfigyelések a rádióhullámok barlangi, terjedésével kapcsolatban Az iskola volt tanulója, jelenleg főiskolai hallgató Tóth Imre szeretett volna foglalkozni ezzel a témával és belőle diákköri dolgozatot írni. A Győri Távközlési és Híradástechnikai Főiskolán a diákköri témavezetője tett ígéretet hallgatójának arra, hogy munkáját térerősségmérő műszerrel segíti. Az ígéret azonban nem vált valóra, bár Tóth Imre 2 alkalommal utazott Győrbe az igért műszerért. A Szolnoki Megyei Rendőrkapitányság biztosított 3 db. urb adó-vevő berendezést a mérésekhez. Ezek a készülékek azonban nem voltak használhatók. Az egyiknek a vevője nem működött, tehát kapcsolat felvételre nem volt alkalmas. A másik két készülék jó volt és sikerült segítségükkel a barlang bejáratához közeli hegy oldal és a tábor között kapcsolatot létesíteni az illetékesek által engedélyezett csatornán. Néhány mondat elhangzása után azonban utasítás érkezett az éterből arra vonatkozóan, hogy a sáv, melyen forgalmazunk foglalt és zavarja valakinek a munkáját, megnevezett másik sávra álljunk át. Ennek a felszólításnak mi szívesen eleget tettünk volna, de a két működőképes készülék egyikén ilyen csatorna nem volt. így a rádióhullámok barlangi terjedésére vonatkozó megfigyeléseket nem tudtuk elvégezni. Felmerül a gondolat, hogy mindez talán nem volt véletlen. E megfigyelés célja még az is lett volna, hogy felderítse, hogy an lehetne helyettesíteni a már több éve használt, elég sok munkát igénylő és nem mindig üzembiztos telefonokat egy másik hírközlő rendszerrel A telefon azért munkaigényes, mert a vezetéket minden tábor végén fel kell szedni egyrészt a rongálás, másrészt az áruló nyomravezetés miatt. Az is baj, hogy a készülékek a nedvesség miatt nem működnek mindig biztosan. Gyakori a zárlat és kellemetlen, hogy működés közben ráznak Gondot okoz az is, hogy a légköri elektromosság feszültséget indukál a felszínen futó vezetékben, ami a készülékek használatakor áramütést okozhat. Tehát viharos időben a telefonok használata veszélyes, a biztonság miatt viszont szükséges volna. Ez a feladat tehát még megoldásra vár. Továbbra is Tóth Imre foglalkozik egy a barlangi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, üzembiztosabb hangostelefon építésével. 5 / Egy tanuló, Fekecs Károly végezte a meteorológiai megfigyeléseket. Mérte a csapadékot. Gondoskodott az íróműszerek (légnyomás és hőmérő) folyamatos működéséről. Naponta 3 alkalommal mért hőmérsékletet, szélsebességet és irányt. Ehhez a munkához a szolnoki KÖJÁL adott kölcsön Assmann-féle aspirációs pszichrométert és szélsebességmérőt. 73
