Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

A nyomda technikai felszereltségéről csak hiányos ismeretekkel rendelkezünk. Egy, a vidéki lapok sajtókataszterének összeállítására szolgáló kérdőív szerint 1935-ben a nyomda 2 db nyomógéppel rendelkezett, szedőgépe nem volt. Ebből ismerjük a foglalkoztatottak adatait is: Tassy Ferenc, Hegedűs István és Tassy Ilona nyomdászok álltak alkalmazásban a nyomdánál a jelzett időpontban. 7 5 A nyomda termékeiről legkönnyebben az egyes hetilapokban feladott hirdetések révén értesülhetünk. Az időszaki kiadványok mellett készített mindenféle üzleti és hivatalos nyomtatványt, meghívókat, „falragaszokat", egyéb aprónyomtatványokat. Műhelyéből kerültek ki azok a könyvek is, amelyek mára a helyismeret szempontjából nélkülözhetetlen alapműnek számítanak. (28. melléklet) A könyvnyomda mellett 1914-ben megnyitotta könyv-, papír- és írószer kereskedését is. Wolf Dezső nyomdáját - a mesternél 1936 óta dolgozó - Lázi József vásárolta meg 1940-ben, aki még kilenc éven keresztül, az államosításig működtette vállalkozását. (29. melléklet) A lapkiadás bizonyosan jó üzletnek bizonyult, mert 1925-ben a Bozóky-nyomdában tanult Benke Boldizsár és Lakatos József közös nyomdát alapítottak, és az egy ével később létrejött Kunszentmárton és Vidéke című hetilapot már ők adták ki. 1928-ban a vállalkozásból Lakatos József kivált és önálló nyomdát indított átvéve az eddig közös lapkiadást is. így alakult ki az a helyzet, hogy Kunszentmártonban ekkor már három helyi nyomda is működött. A versenyhelyzet megkövetelte a helyi és a környék lehetséges kiadói- és nyomda-piacának felosztását. Jól látszik, hogy a Lakatos-nyomda a környék településeinek nyomdaipari termékekkel történő ellátását célozta meg. Nyomdája adta ki 1929-től a Kunszentmártoni Katolikus Tudósítót, az 1930-ban elinduló Öcsöd és Vidékét és a tiszakürti Katolikus Értesítőt. 7 5Kérdőív a vidéki lapok sajtókataszterének összeállításához. 1935. Kézirat. Dr. Barna Gábor tulajdona. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom