Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

Összegzés és kitekintés „Kunszentmárton. Szememre nem jön álom. ő élt és énekelt, e földön, Ő! Jártam már ennél szebb és rútabb tájon, Van sok város, falu, folyó, mező. Szétlőtt, sötét házak. Nem én akartam. És nem te dúltad szét nálunk a kertet; De háború van. Tollam mellett kardom, így jöttem országodba. Jönnöm kellett.

M A helyi lapok jelentősége legfőképpen abban mérhető le, hogy ráirányították a Tiszazug lakóinak figyelmét a település történetére, valamint a fejlődés, a gazdasági, társadalmi és kulturális előrehaladás szükségességére, lehetőségeire. Természetesen ezek az újságok nem voltak - és nem is lehettek - mentesek az országos politikai irányzat hibáitól. Az is tény, hogy sokszor kicsinyes dolgokkal, személyeskedésekkel is foglalkoztak, de mindezeken túl vitathatatlan, hogy az általános műveltség emelése tekintetében lemérhető eredmények fűződnek az egyes tiszazugi sajtóorgánumok működéséhez. A második világháború befejezése előtt a Kunszentmártoni Híradónak és a Tiszaföldvári Hírlapnak már komoly nehézségekkel kellett szembenéznie. Fenntartásuk egyre nagyobb megterhelést jelentett a kiadók számára. Az 1944+ márciusi német megszállás után pedig olyan erős cenzúra alá került az újságkiadás, hogy érdemleges írás alig jelenhetett meg benne. Kunszentmártont 1944. október 8-án foglalták el az orosz csapatok. A szovjet hadsereg városparancsnoksága néhány nap múlva rendelkezést adott ki az élet normalizálására. Megindult a földeken az őszi mezőgazdasági munka, kinyitottak az üzletek, az iskolákban tovább folytatódott a tanítás. 8

3L. S. Pervomajszkij: Petőfi Sándorhoz. In: A Volgától a Dunáig. Bp. Új Magyar Könyvkiadó, 1951. 27. p.; Az ukrán költő, műfordító (Petőfi Sándor ukrán fordítója) Kunszentmártonban a katonai propaganda osztályon dolgozott, részt vett a Kunszentmártoni Néplap szerkesztésében. 73