Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

A Lakatos-nyomda tulajdonképpen ugyanolyan termékek előállítását végezte, mint amilyeneket már a Wolf-nyomdánál ismertettem (lapkiadás, aprónyomtatványok, könyv). (30. melléklet) Technikai felszerelése is hasonló volt: 2 db nyomógéppel rendelkezett, szedőgépe neki sem volt. Az 1935-ös lapkiadási sajtókataszter kérdőíve szerint két segédet foglalkoztatott: Szabó Mátyás nyomdászt és Felföldi Balázs tanulót. 7 6 A Tiszazug északi kapujában, Tiszaföldváron, a közigazgatási egység másik fontos centrumában 1927-ben jött létre az első nyomda, György József erdélyi nyomdászmester alapításában. A település nyomdájának további sorsát röviden áttekintve elmondhatjuk, hogy a közel 11.000-es lélekszámú község olvasóközönsége, igényeik, a fejlődés lassú üteme nem biztosított túl széles piacot. Konkurenciát csak a Tiszaföldvárhoz tartozó homoki Beniczky Fiúotthon nyomdája jelentett. Itt készült három éven át a Magyar Nép című hetilap is. A György-nyomda is elsősorban lapkiadásra vállalkozott, hiszen ez biztosította az állandó munkát. 1929 decemberében elindult a Tiszaföldvár és Vidéke, majd 1939-től a Tiszaföldvári Hírlap, mindkét lapnak tulajdonosa és kiadójaként György Józsefet jegyezték. A református egyházközösség kiadásában jelent meg a Zeneközlöny, amit kilenc éven keresztül szintén ő adott ki. Az időszaki kiadványok mellett jelentős könyvkiadói tevékenységet végzett. A helytörténet szempontjából igen fontos és hasznos füzetek jelentek meg: Adatok a tiszaföldvári református egyház történetéhez, Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap egy évszázados történetére, iskolai értesítők. (31. melléklet) A fejezet további részében azon nyomdászok életrajzát közlöm, akik a Tiszazugban meghatározó kiadói tevékenységet végeztek. 7 6Kérdőív a vidéki lapok sajtókataszterének összeállításához. 1935. Kézirat. Dr. Barna Gábor tulajdona. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom