Kalóz Sándor: Adatok, források, iratok Tiszaföldvár XIX. századi történetéhez (Tiszaföldvár, 1992) / 1111-2009
Előszó Kettős céllal szerkesztett dokumentumgyűjtemény első kötetét veheti kezébe az az olvasó, akit érdekel településünk - ezen belül Tiszaföldvár nagyközség -története. Egyfelől kitűnő oktatási segédlet ez a munka a történelmet, a családtörténetet tanuló középiskolás diákok számára, másfelől helytörténeti olvasókönyv, amelyet haszonnal forgathat minden érdeklődő. A nagy tanítási tapasztalattal rendelkező szerkesztő egyrészt arra törekedett, hogy a település történetére vonatkozó dokumentumok kronologikus sorrendben kövessék egymást, másrészt a tematikus szerkesztési elvet is érvényesítette. A kötetbe került anyagok a község életének legkülönbözőbb területéről valók. Alkalmasak arra, hogy az elmúlt korok embereinek mindennapi gondjait életszerűen érzékeltessék a mai olvasó számára. A történelem ilyetén történő megvallatása, személyes hangú megidézése elősegítheti a szülőföldhöz, a lakóhelyhez való kötődést. A képviselőtestületi jegyzőkönyvek, határozatok, a különböző testületi alapszabályok tanulmányozása konkrét gyakorlati haszonnal jár, hiszen képet kapunk a szuverén önkormányzat és különböző testületek, egyesületek autonóm működéséről. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik segítették a dokumentumgyűjtemény I. kötetének megjelentetését: Tiszaföldvár Nagyközség Képviseletestületének és Marosfalvi Ernő polgármester úrnak, Tálas Lászlónak, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok igazgatójának, valamint a Szolnok Papír Részvénytársaságnak. Vegye kezébe az olvasó ezt a könyvet olyan jószíwel és érdeklődéssel, amilyen odaadással azt kollégám Kalóz Sándor történelemtanár készítette. Tiszaföldvár, 1992. január Ferenczi György igazgató I. fejezet Tanátsgyülési végzések és más érdekes dolgok jegyző könyve T Földvár községnek 1790-től - 1815dik évig 1. N hai Nagy Mihállynak Testamentoma, Feleségére, a ki második felesége volt. Molnár Ilonára, fiaira Mihályra és Jánosra, a kik első feleségétől Pocsik Katától voltak, és István fiára nézve, a ki második feleségétől volt. 1. A szőlőből Mihálly és János fiaimnak hagyok 30 ut szőllőt, a házul felől való oldalából a szőlőnek, István fiamnak pedig hagyok 10 ut szőlőt. 2. A házat és a hidlás alát Mihálly és János fiamra hagyom. 3. A szérüs kertet az András ötsemén kivül, István fiamnak. 4. Négy ökröt, á meilyeknek ketteje 4 dfű, ketteje pedig 3 dfű, Mihálly és János fiaimnak. 5. A buga tehenet és a bodor Tehénnek Tavallyi üsző fiát, Mihálly és János fiaimnak. 6. A héja és vidám két kancza Lovakat, Mihálly és János fiaimnak. 7. Két Tehenet, két rúgott ökör borjút, két Lovat, és egy rúgott kancza Csikót, István fiamnak 8. A Fási halmánál levő Ugar vetést Mihálly és János fiaimnak, az Uraság Táblájába levő fél helly ugar vetést István fiamnak. 9. Két kotsit, eke szerszámot, Mihálly és János fiamnak. 10. Három sertést Mihálly és János fiaimnak, egyet á Feleségemnek. 11. Egy kas méhet. Öt szij hámot Mihálly és János fiaimnak. 12. A nagyobb kádat Mihálly és János fiaimnak, a kissebbik kádat István fiamnak. 13. Egy hat akós és egy fertályos, s borral tele hordó borostól Mihálly és János fiaimé legyen, s édes Anyám Asszonyé is ezen bor, a hordón kívül: Négy akós és egy fertállyos hordó pedig á Feleségemé és István fiamé 14. A nyereg szerszám Mihálly és János fiaimé. 15. Vastagabb szalonnának fele, Mihálly és János fiamé, fele pedig a Feleségemé és István fiamé legyen. 16. Házbeli eszközök és ágy leplek, á mellyek elsőbbi Feleségemmé voltak, Mihálly és János fiaimé legyenek 17. Pálinka főző Üst közönséges legyen 18. A rnelly buza és árpa még vagyon: annak 1/3 mad része a Feleségemé és István fiamé: 2/3 mad része pedig Mihálly és János fiaimé légyen. 19. Biblia, szentek hegedűje Mihálly és János fiaimé. 20. Két szánka, nád toló, Mihálly és János fiaimé. 21. Mihálly és János fiamnak adódjon nád kéve két száz és két száz, Feleségemnek és István fiamnak száz huszonöt és száz huszonöt 22. Egy uj bundát hagyok Nagy András Ötsémnek Nyolc Rforint adosságomba
