Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009

Túrsadalomrajz.

145

2. Egyházak népesedése.

A népességből Emelkedés (+) ille, , , töleg csökkenés (—)

r. kathohkus református »,o-ban

(1880) (1920) (1880) (1920) ar-k„aíSességné!eL

Cibakháza....................... 3.359 5.367 115 473 + 607 + 3113

Nagyrév........................... 243 374 1.150 1.138 + 53‘9 — 10

Tiszainoka....................... 229 357 799 705 + 559 — 117

Tiszakürt....................... 579 2.362 1.707 1.947 + 3079 + 147

Tiszaug........................... 141 332 596 647 +1354 -+- 8-5

Tisza sas........................... 31 207 1.445 1.451 -4-5677 + 0'4

Csépa............................... 2.329 3.207 62 103 + 377 + 667

Szelevény...........................1.725 2 891 179 144 + 67-6 — 194

8.616 15.097 6.053 6.608 + 75-2 + 97

A tiszazugi községek népeinek propagativ erejét e tábla arányszámai természetesen nem tüntetik fel pontosan, mert e számok a különböző népelemekből álló politikai községekre vonatkoznak. Közelebb jutunk azonban a helyzet megismeréséhez, ha a külterületi lakosság felekezetek szerint is részletezett számával vetjük egybe azokat s ezért előzetesen közölnünk kell még, hogy 1920-ban hány róm. kath. és ref. lélek élt az egyes községek külterületén s ezek az illető hitfelekezetnek a községbeli egész tömegéből hány %-ot képviseltek.

r. kath.

o/o

ref.o/o

r. kath. o/o

ref.%

Cibakházán1915

35-6

395

83-5

Tiszaugon 147 44-5

26

40

Nagyréven

25367-6

225

19-5

Tiszasason 36 180

30

20

Tiszainokán244

68-2

135

19-2

Csépán 246 77

1312-6

Tiszakürtőn1781

5.74

576

29-5

Szelevényep 1985 680

122847

A nyolc tiszazugi község népesedése nagyon különböző. Ez magéban véve még nem szokatlan jelenség s nem vezetendő vissza feltétlenül a néperő különböző fokára, hiszen a falvak fejlődése nemcsak a propagativ erőn fordul meg, hanem, csak ügy, mint az egyes embereknél, a külső körülmények kedvező vagy kedvezőtlen voltán is. A belső életerőt a községek születési indexe mutatja. Itt is szélsőséges adatokkal találkozunk. Legkisebb a születési arányszám Tiszasason (1000 lélekre 244) és Nagyréven (24-7), legnagyobb Csépán 414, Szelevényen 42-2 és Cibakházán 45-6. Szembeötlő a róm. kath. és ref. községek adatainak nagy különbsége. Ez nyilván utal a néperőnek a vallási hovatartozással való sokat emlegetett összefüggésére. Ha az öt ref. jellegű községnek születési indexét egybevetjük az illető községbeli katholikus lakosság arányszámával, látjuk, hogy a születési index nem javul pontosan a katholikusok térfoglalása arányában. Volt ugyanis

Népünk és Nyelvünk 1931. 4—6. füzet.

10